A montreali McGill Egyetem kutatócsoportja által tanulmányozott, mintegy 64 millió kilométernyi folyó, patak 51-60 százaléka időszakosan megáll vagy kiszárad - olvasható az egyetem által kiadott közleményben . A Nature című tudományos folyóirat friss számában közzétett tanulmány eredményei alapján elkészült az első térkép, mely a nem állandó folyókat és patakokat mutatja meg. A tudósok szerint a térkép kulcsfontosságú alapinformációkkal szolgál a folyók vízhozamának szakaszosságát érintő jövőbeli változások értékeléséhez, a globális víz- és biokémiai körforgásban játszott szerepük meghatározásához és figyelemmel kíséréséhez. Emellett értékelni kell jelentőségüket a fajok sokszínűségének fenntartásában is.
"Ezek a folyók víz- és táplálékforrást jelentenek sok embernek, a vízminőség fenntartásában is szerepet játszanak. Gyakran azonban rosszul bánnak velük, kihagyják őket a védelmi intézkedésekből" - magyarázta Mathis Messager, a tanulmány vezető szerzője, a McGill Egyetem PhD-hallgatója. A kutatók megállapították, hogy a klíma és a földhasználat változása miatt a Föld folyóhálózatának egyre nagyobb hányada várhatóan szezonálisan kiszárad vagy megáll. "Sok korábbi állandó folyó, köztük a legendás Nílus, az Indus vagy a Colorado az elmúlt 50 évben egyes szakaszain már időszakossá vált" - közölte Bernhard Lehner, az egyetem geográfiaprofesszora.
Mint várható volt, leginkább a száraz vidékeken gyakoriak az időszakos folyók, de trópusi vidékeken, sőt az Északi-sarkvidéken is előfordul, ahol az év egy szakaszában befagynak a folyók. A Föld lakosainak több mint fele olyan helyen él, amelyek legközelebbi folyója időszakos.
