A környezetvédelem, beleértve a vizet is, a fenntartható fejlődés egyik pillére, ha bármelyik pillér kihullik, akkor mint egy suszterszék, összedől – mondta az InfoRádiónak Szőllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz-és környezetpolitikai tanszékének vezetője.
A szakember úgy véli, Magyarországon ma a hatékony vízgazdálkodás legnagyobb gátja a megfelelő intézményrendszer hiánya: szerinte az árvízvédelem, belvízvédelem, a vízminőség, a felszín alatti vizek, az öntözés területeit integrálni kellene a környezettel, a természetvédelemmel és a klímavédelemmel. Megemlítette továbbá, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka a vízhez kapcsolódóan jelentkezik.
„A felesleges vizeket, vagyis az árvizeket vissza kell tartani egy későbbi, száraz periódusra vonatkozó felhasználásra. Most valószínűleg újra kell gondolni Magyarországnak a tározási és gátépítési technológiáit. Valószínűleg a Dunára sokkal több gátat kell építeni, mint azt eredetileg gondoltuk volna, annak érdekében, hogy ezeket a víztesteket meg lehessen tartani” – hangsúlyozta Szőllősi-Nagy András, aki emlékeztetett arra a korábbi ötletre, miszerint a Dráva rendszeréből vezettek volna át vizet a Balatonba.
Az Inforádiónak a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Somogyi Boglárka is nyilatkozott, aki elmondta: jelenleg is vizsgálják a Balatonnál az alacsony vízállás és a vízminőség összefüggéseit. A Balaton vízminősége egyébként most megfelelő, a vízben lebegő algák mennyisége a határérték mintegy fele. Amennyiben azonban a kánikula visszatér, számítani lehet az algák elszaporodására. Vízminőség szempontjából egyébként az augusztus vége számít kritikus időszaknak.
