A Balaton fenekén több helyen szivárog a víz. Csakhogy nem elsősorban a déli part mentén, inkább a nyugatin és az északin, viszont már jó pár éve nem találják ezek nyomait, mintha eltűntek volna – mondta az Indexnek Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Korábban ő is kutatott a tó alján lévő források után, és rá is bukkant a nyomaikra. Ezek nagyon gyenge vízhozamú, karszteredetű artézi vizek, vagy a befolyók, sédek föld alatti szivárgásai, és meglehetősen nehéz észrevenni őket.
Télen például árulkodó, hogy a források fölött nehezebben fagy be a Balaton a forrásvíz magas szén-dioxid-tartalma következtében, nyáron pedig ugyancsak kis foltokban eltér a környezetéhez képest. Az utóbbi években azonban nyomuk veszett, és nem kizárt, hogy többé nem is találunk mederforrásokat. Valószínűleg az országot sújtó aszály és a kontrollálatlan parti kútfúrások apasztották el őket.
Hideg-meleg vízoszlopok a tóban
Az Index cikke szerint nem a fenékről felfakadó vizek okozzák azt a jelenséget, amikor hideg és meleg víztömeget érzékelünk, amikor sétálunk a tóban. A válasz nem nyilvánvaló, mert szabad szemmel szinte észrevehetetlen: a meder homokos alja egyes részeken világosabb, más részeken sötétebb, ezért másképp nyeli el a beeső napsugarakat.
A sötétebb foltok például erősebben nyelik el elsősorban az infravörös fényt, ezért jobban felmelegítik a felette hullámzó vízoszlopokat, mint a környező részeken. Bár az északi part mentén akár lehetne is, de nincs szó víz alatti forrásokról, még akkor se, ha határozottan érezni véljük a talpunkkal.
