A 2020-ban kirobbant koronavírus-világjárvány jelentős változásokat hozott a munka világában. A többi között ebben az időszakban került ismét előtérbe a négynapos munkahét kérdése, amely azóta is sokakat foglalkoztat. A felvetés lényege, hogy a munkafolyamatok optimalizásával lehetséges lenne úgy csökkenteni a heti munkanapok és munkaórák számát, hogy közben a munkavállalók produktivitása ne romoljon, egyszersmind a fizetésük se változzon. De vajon mennyi realitás rejlik ebben az elképzelésben? Nos, a Nature Human Behaviour című tudományos folyóiratban most megjelent egyik tanulmány szerzői szerint nagyon is sok!
Javítja a mentális egészséget a négynapos munkavégzés
Mint azt a NewScientist írja, a Boston College kutatói Wen Fan vezetésével egy pilotprogram eredményeit elemezték, amelyek a 4 Day Week Global nonprofit szervezet indított el. A kezdeményezéshez 141 cég csatlakozott az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Ausztráliából és Új-Zélandról, Kanadából, valamint Írországból. A kísérlet kezdete előtt minden céget két hónapon keresztül külső tanácsadók segítettek abban, hogyan szervezhetik újra munkafolyamataikat, megtisztítva azokat a nem hatékony rutinoktól, beleértve például a szükségtelen meetingeket, így csökkentve a munkaidőt.
A program hat hónapja után Fan és csapata az abban részt vevő cégek közel háromezer alkalmazottjának személyes beszámolóit hasonlította össze egy tucat olyan cég munkavállalóiéval, amelyek a kezdeti egyeztetések után végül nem szálltak be a programba. Így derült fény arra, hogy azok a dolgozók, akik fél éven át heti öt helyett csupán négy munkanapon végezték a munkájukat, igen jelentős pozitív változásokat tapasztaltak. Csökkent körükben a kiégés érzete, elégedettebbek voltak a munkájukkal, és általában véve javult a mentális és fizikai egészségük. Mindez elsősorban ahhoz köthető, hogy javult az alvásuk, kevésbé érezték magukat kimerültnek, illetve motiváltabbak voltak a munkavégzésre.
„Sokan aggódnak a munkaintenzitás növekedése miatt, azaz hogy fokozza a stresszt, ha minden munkájukat öt helyett négy nap alatt kellene elvégezniük. Mi azonban éppen az ellenkezőjét láttuk: ha a dolgozónak lehetőségük adódik csökkenteni a munkaóráik számát, attól jobban érzik magukat, illetve ez segíti a jóllétüket” – fogalmazott Fan. Az eredmények szerint a pozitív hatások a munkavállalók korától, nemétől és attól is függetlenül jelentkeztek, hogy korábban távmunkában vagy egy irodában végezték-e a munkájukat. Ezzel szemben a pozíció sokkal lényegesebb szempont: a négynapos munkahét elsősorban a vezető beosztású dolgozók életében hozott nagyobb mértékű javulást.
