A kísérlet stresszhormon-tablettát szedő résztvevői nagyobb valószínűséggel végezték hosszú ideig ugyanazt a feladatot csokoládépuding ellenében, mint placebót kapó társaik - még akkor is, ha már jóllaktak édességgel. A hatástalan vagy egykomponensű készítménnyel kezelt, tehát kevésbé stresszes csoport ugyanakkor a munkafolyamatok megváltoztatásával és több energiabefektetéssel más, nagyobb jutalomra fókuszált.
MRI-vizsgálatok alapján a kortizol és az adrenalin hormonok együttesen csökkentették az agy céltudatossággal összefüggő részének aktivitását, ám nem érintették a szokás alapú cselekvéseket irányító régiókat. A Journal of Neuroscience című szakfolyóirat legfrissebb számában megjelent eredmények alapján tehát a stressz hatására szokásból, a hosszú távú célokra való tekintet nélkül cselekszünk, míg az alacsony feszültségszint lehetővé teszi a perspektívában gondolkodást.
A vizsgálatban 69 egészséges, normális testsúlyú egyetemi hallgató vett részt. A kutatók előre megkérdezték tőlük, hogy a csokoládépudingot vagy a narancslevet szeretik-e jobban, és preferencia szerint azt használták később jutalomként. Az érintetteket négy csoportra osztották: voltak, akik hidrokortizolt kaptak, mások adrenalinszint-növelő szert, a harmadik csoport tagjai mindkettőt, míg a negyedikben lévők placebót. A hormonok hatásának ellenőrzésére minden résztvevőnek számítógépes feladatokat kellett megoldania, mely bizonyos szimbólumok kiválasztását jelentette a többiek közül. Amennyiben sikerrel jártak, annyit ehettek a korábban megnevezett jutalomból, amennyit csak akartak.
"A fogyasztás korlátlansága szándékosan csökkentette a jutalom értékét, hiszen ha egyszer már jóllaktak, másodjára mérsékelt lelkesedéssel látnak neki a feladatnak" - magyarázta Lars Schwabe, a német Ruhr Egyetem kognitív pszichológus professzora.
Ezt követően a résztvevők újabb feladatot kaptak, ám választhattak, hogy új és nehezebb feladatért cserébe másik, értékesebb jutalmat szeretnének, vagy pedig a megszokott kihívást a megszokott ajándék ellenében. A placebóval és az egy-egy hormonnal kezelt csoportok tagjai nyitottak voltak az új lehetőségre, míg a mindkét stresszhormont kapó egyének megelégedtek a korábbival. Az eredmények segítenek megérteni, hogy az emberek miért ragaszkodnak egészségromboló szokásokhoz stressz nyomása alatt, és leszokási kísérletek után milyen okból esnek vissza újra és újra. "A feszültség a függőség első számú rizikófaktora" - írták a német szakértők.
