A Torontói Scarborough Egyetem kutatói Michael Inzlicht pszichológia professzor vezetésével a január 15-i számában megjelent friss tanulmányukban az önuralmat olyan mentális folyamatként definiálják, amely lehetővé teszi, hogy az emberek felülkerekedjenek gondolataikon és érzelmeiken, és ezáltal pillanatról pillanatra megfelelően alkalmazkodva változtassák viselkedésüket.
A pszichológiában uralkodó elmélet szerint azonban az önuralom mennyisége ugyanolyan korlátozott, mint például az energiáé. E nézőpont szerint az önuralommal járó tettek végül kimerítik tartalékainkat, egészen addig, hogy a végén már képtelenek vagyunk az önkontrollra .
Az tény, hogy számos kutatás bizonyította, hogy az emberek teljesítménye az idő múlásával romlik. Inzlicht és munkatársai azonban ezt a prioritások sorrendjének változásának tudják be, nem pedig az önuralom hiányának. Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos módszerekkel elkerülhető a jelenség a kimerültség időszakaiban. Inzlicht szerint az önuralmat azzal fokozhatjuk, hogy megváltoztatjuk a céljainkhoz való hozzáállásunkat, például úgy, hogy a "kötelező" dolgokat "kívánatosakká" tesszük.
Ha ez nem sikerül, érdemes előre számításba vennünk motivációnk ingadozását. Tartózkodjunk például a kísértésektől olyankor, amikor alacsony az energiaszintünk, tartsunk mentális szünetet , és frissítsük fel magunkat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: