Ahogy már mi is beszámoltunk róla, az utóbbi 3 évben nagyjából 67 millió gyerek nem kapta meg a fontos védőoltásokat. Az UNICEF szerint ez azt jelzi, hogy nőtt a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság. Ennek oka vélhetően az, hogy a koronavírus-járvány idején sokakban ellenérzéseket keltettek egyes intézkedések és megrendült a szakértőkbe vetett bizalom is, miközben futótűzként terjedtek az álhírek.
Az oltásokkal kapcsolatos tévhitek egy része azonban nem újkeletű, hiszen némelyik hiedelem hosszú évek, évtizedek óta is makacsul tartja magát. Az alábbiakban ezek közül igyekszünk eloszlatni néhányat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közösségi oldalán megosztott információk nyomán.
TÉVHIT: A fertőző betegségek megfelelő személyi higiénia mellett nem terjednek, tehát felesleges ellenük a védőoltás.
TÉNY: Bár egyes fertőző betegségek terjedésének kockázatát valóban csökkenthetjük néhány higiéniai óvintézkedés – például a gyakori és alapos kézmosás, a helyes zsebkendőhasználat, valamint a köhögési és tüsszentési etikett – betartásával, számos betegség ettől függetlenül is terjed. „Ha sokan oltatlanok, a ragályos betegségek, például a járványos gyermekbénulás vagy a kanyaró, gyorsan elterjedhetnek” – jegyezte meg az NNK.
TÉVHIT: Az oltóanyagok az egészségre veszélyes higanyt tartalmaznak.
TÉNY: Egyes vakcinákban található egy tiomerzál nevű tartósítószer, amely egy szerves, etil-higany-tartalmú vegyület. Ettől azonban nem kell tartanunk, hiszen – az oltástagadók állításával ellentétben – semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a tiomerzál egészségügyi kockázatot jelentene. Ezt a vegyületet egyébként nagyon kevés oltóanyag tartalmazza, és azok is csak nagyon csekély mennyiségben, könnyen kiválasztható formában.
TÉVHIT: Ha egy gyermek egyszerre többféle vakcinát kap, az növelheti a mellékhatások kockázatát, és „túlterhelheti” a gyermek immunrendszerét.
TÉNY: A több kór ellen is védelmet nyújtó, úgynevezett kombinált oltásokat már évtizedek óta alkalmazzák. Ezek segítségével rövidebb idő alatt tudják minél több potenciálisan életveszélyes fertőző betegség ellen immunizálni a babákat, kisgyermekeket. Érthető, hogy sok szülő aggódik amiatt, hogy ez a megoldás esetleg túlzottan megterheli a kicsik szervezetét, azonban már több tanulmány is bebizonyította, hogy „többféle oltóanyag egyidejű beadása nincs negatív hatással a gyermek immunrendszerére” – mutatott rá az NNK.
TÉVHIT: Az MMR-oltás autizmust okoz.
TÉNY: Ez az egyik olyan fontos információ, amelyet nem lehet elégszer hangsúlyozni: nincs bizonyíték arra, hogy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola – vagy más néven rózsahimlő – ellen védelmet nyújtó, úgynevezett MMR-vakcina autizmust okozna. 1998-ban valóban publikáltak egy tanulmányt, amely ezt állította, ezt a tudományos munkát azonban azóta visszavonták, a szerzőjét, Andrew Wakefieldet pedig csalás miatt eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától.
TÉVHIT: A védőoltásokat gyártó gyógyszercégek lobbiznak, befolyásolják az orvosokat és népegészségügyi szakembereket, így növelve profitjukat.
TÉNY: Az a jó hírünk, hogy Magyarországon Európa egyik legszigorúbb szabályozása van érvényben. Az előírások nemcsak a gyógyszerek engedélyezésére, hanem a gyógyszeripar által nyújtott támogatásra, a szponzorációs tevékenységre, az orvoslátogatásokra és a reklámozásra is kiterjednek. A lobbizásra, befolyásolásra tehát nincs lehetőség.
TÉVHIT: A védőoltások nem biztonságosak.
TÉNY: Minden gyógyszer és vakcina engedélyeztetését és forgalomba hozatalát szigorú vizsgálatok előzik meg. Az előzetes ellenőrzések célja, hogy meggyőződjenek arról, hogy a készítmények biztonságosak és hatékonyak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a gyártó és az engedélyező hatóság ráadásul még az engedélyeztetés után is figyelemmel kíséri az oltóanyagok alkalmazását, és minden bejelentett mellékhatást alaposan kivizsgál.
TÉVHIT: A védőoltással megelőzhető betegségeket Magyarországon mára szinte teljesen felszámolták, így nincs értelme a védőoltások további alkalmazásának.
TÉNY: Való igaz, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek Magyarországon már csak nagyon ritkán fordulnak elő, de világszerte ettől még léteznek – figyelmeztetett az NNK. Mint írták, az átoltottság nem 100 százalékos: a legyengült immunrendszerű és a nem oltott csoportok nem rendelkeznek immunvédelemmel. A szakértők szerint ráadásul éppen az oltási fegyelem lazulása vezetett több európai országban is kanyarójárványhoz az elmúlt években.
