Gregory Poland oltásszakértő, a Mayo Klinika oltóanyagkutató csoportjának igazgatója kis híján letért az útról autójával, amikor a második adag koronavírus elleni oltás után hazafelé tarva hangos "sípolást" észlelt. Először kutyasípra asszociált, de nem az volt, hanem igen erőteljes fülzúgás. A 66 éves Polandnél egy évvel ezelőtt jelentkezett a kellemetlen jelenség, ami elmondása szerint azóta is tart. Szakemberként egyből arra gondolt, hogy a kapott mRNS-alapú vakcina és hirtelen fellépő fülzúgás között ok-okozati összefüggés lehet - írja témával foglalkozó cikkében az NBC News.
Poland története valószínűleg nem keltett volna különösebb visszhangot, ha történetesen nem egy nemzetközileg ismert és elismert szakemberről lenne szó, aki évtizedek óta vakcinák tanulmányozásával és fejlesztésével foglalkozik. És tanácsadóként dolgozik egyebek mellett a koronavírus elleni vakcinát is fejlesztő és gyártó Johnson & Johnson, és a Moderna gyógyszeripari vállalatnál.
Mi állhat az oltás utáni fülzúgás hátterében?
A fülzúgás (tinnitus) furcsa csengő, sípoló hang, amit az ember érezhet egy, vagy akár mindkét fülében. Jellemzően csak rövid ideig tart, és magától elmúlik. Ha ez nem történik meg, érdemes orvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, milyen egészségügyi panasz, szervi, esetleg idegi ok állhat a háttérben. A fülzúgást gyakran összefüggésbe hozzák az akusztikus traumával, amit például az aktív katonai szolgálatot teljesítők tapasztalnak, akik erőteljes zajnak és hanghatásoknak vannak kitéve nap mint nap - írja az NBC News.
Poland bejelentését követően az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC)
és az oltóanyaggyártók is vizsgálatot indítottak. Ám beszámolójuk szerint eddig nem találtak bizonyítékot az mRNS-alapú vakcinák beadása után jelentkező fülzúgás és az oltóanyagok közötti ok-okozati összefüggésre. Noha a CDC elismerte, hogy érkeztek fülzúgásról szóló jelentések a koronavírus elleni oltások - különösen a Pfizer- és a Moderna mRNS-alapú vakcinájának - beadása után. Arra utaló tudományos bizonyítékok viszont vannak, hogy a koronavírus-fertőzés ronthat azok állapotán, akik már korábban is szenvedtek a fülzúgástól.
A Johns Hopkins Egyetem tanulmánya - ami múlt hónapban jelent meg a JAMA Otolaryngology-Head & Neck Surgery című orvosi folyóiratban - 555 olyan jelentést összegzett, amelyben az Egyesült Államokban használt koronavírus elleni vakcinákat valamilyen módon összefüggésbe hozták a beadásuk után jelentkező hallásproblémákkal. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy a halláskárosodás vagy más hallásproblémák kialakulása nem volt gyakoribb a védőoltások beadása után, mint az általános populációban. Becslések szerint a fülzúgás az amerikai lakosság akár tíz százalékát is érintheti.
A helyzet nem annyira egyértelmű
Egy izraeli tanulmány szerzői viszont - ami szintén az említett JAMA-kiadványban jelent meg - arról számoltak be, hogy a Pfizer-BioNTech oltóanyagának beadását követően elenyésző mértékben, de emelkedett a hallásproblémát jelentők száma az oltottak körében.
Az NBC Newsnak a Pfizer illetékese úgy nyilatkozott, hogy minden bejelentett, oltással összefüggésbe hozható, nemkívánatos eseményt kivizsgálnak. Így tettek a fülzúgásos esetekkel is, de "nem állapítottak meg ok-okozati összefüggést a jelenség és a COVID-19 elleni vakcina között". A Johnson & Johnson témában kiadott közleménye ugyanakkor megemlíti, hogy a vállalat vektoralapú oltóanyagának fázis 3-as klinikai vizsgálatai során a fülzúgást is mellékhatásként azonosították, ám azt a vállalat is leszögezte, hogy ezt nem lehet egyértelmű ok-okozati összefüggésként értelmezni.
Gregory Poland szerint nagy kihívás, hogy megpróbálják megkülönböztetni a potenciális és valós mellékhatásokat azoktól, amelyek véletlenül alakulnak ki a védőoltások beadása után. Poland egyébként traumatikus élményként hivatkozik a nála fellépő fülzúgásra, mert mint mondta, korábban is csengett már a füle, de egyszer sem ennyire tartósan és intenzíven.
