Március végétől nyilvános lesz a kórházak elleni műhibaperek listája. Ettől kezdve tudni lehet: mely intézmény hány pert vesztett-nyert, hány eljárás végződött egyezséggel. A beteg tájékozódhat, az egészségbiztosítási pénztár pedig, ha kell, szankcionál.
Mind több a műhibaper. Vagy mégsem? Attól függ, kit kérdeztünk, ki mit tapasztalt a saját praxisában. Eddig ugyanis semmiféle nyilvántartás nem volt arról, hogy a kórházak ellen hány eljárás indult, s azok miképp végződtek. Így csak az ügyvédek és egyes bírók tapasztalataira lehetett támaszkodni, de pontos számot senki nem tudott mondani.
- Az, hogy mennyire fontos lenne egy olyan kimutatás, amelynek alapján az emberek bizalmat szavaznának egy-egy kórháznak, csak azt követően tudatosult bennem, hogy 2004 decemberében egy rutinműtét után fellépő komplikáció miatt az egyik fővárosi kórházban meghalt az édesanyám. Édesapám három nappal később öngyilkos lett - mondta Vajda Zoltán. A tragédia rávilágított arra - folytatta -, hogy nincs olyan adatbázis, amely nélkülözhetetlen lenne a szabad intézményválasztáshoz. Ezért is kezdeményeztem egy "műhiba-adatbázis" megteremtésének lehetőségét az Egészségbiztosítási Felügyeletnél, kórházra és osztályokra lebontva.
Úgy tűnik, a teljes bizonytalanság, illetve az információhiány március végétől megszűnhet - az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján nyilvánosak lesznek a műhibaperes adatok.
- Az Egészségbiztosítási Felügyelet a minőségi indikátorprogram keretében különböző adatokat kér a kórházaktól, amelyeknek egyebek mellett arról kell adatokat szolgáltatniuk, hogy 2007. végéig hány műhibaper indult ellenük, ebből mennyit nyertek, illetve veszítettek el, hány ügyben született egyezség - mondta lapunknak Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Hozzátette: március végétől kórházakra lebontva lesz látható a nyilvántartás, az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. Az adatbázis osztályokra és orvosokra nincs lebontva.
- Évente 200-300 úgynevezett orvosi műhibaper indul, s - a főváros kivételével - a számuk nem emelkedik. Az eljárások többsége 1-3 év alatt befejeződik, de akad olyan ügy is, amelyben öt év eltelte után született csak döntés. A perek elhúzódásában közrejátszik, hogy általában több szakértőt is ki kell rendelni, továbbá nemegyszer tapasztalható, hogy a kórházak egyáltalán nem mutatnak semmiféle hajlandóságot az együttműködésre - tájékoztatott Wellmann György , a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának vezetője annak a vizsgálatnak a tapasztalatairól, amely az orvosi műhibaperek bírói gyakorlatát tekintette át.
- A kilencvenes évek tudósításai a szülészet és a nőgyógyászat vélelmezett orvosi mulasztásairól szóltak. Az utóbbi időkben egyre több ügy származik a hasi sebészet, a traumatológia, illetve az ortopédia területéről. A legtöbb per azonban továbbra is a szülészettel és a nőgyógyászattal kapcsolatban indul - mondta Simon Tamás ügyvéd. Tapasztalatai szerint az eljárások egy részét azért indítják, mert nem volt megfelelő a terhesgondozás. Így például az elnagyolt vizsgálat miatt nem vették észre, hogy a magzatnak fejlődési rendellenessége van, s az anya ezen ismeret hiányában nem tudta a terhességét megszakítani. A perek másik része pedig azért indul, mert a komplikációmentes terhesség után a szülés közben adódnak problémák - például nem döntenek időben a császármetszésről -, és emiatt károsodik, illetve hal meg a csecsemő és/vagy az anya. Mivel a szülészet körében fordulnak elő a legsúlyosabb károsodások - folytatta -, ezekben a perekben ítélik meg a legmagasabb összegű kártérítéseket is. Megtörtént már, hogy egy perben a családtagoknak összesen - vagyoni és nem vagyoni kártérítésként - 85 millió forintot ítélt meg a bíróság.
Wellmann György tájékoztatása szerint a nem vagyoni kártérítés mértékét a sérelem súlya határozza meg. A vizsgált ügyekben megítélt legmagasabb összegű nem vagyoni kártérítés 14 millió, a legalacsonyabb kétszázezer forint volt.
Kovácsy Zsombor szerint a műhibaperes nyilvántartás fontos eleme az egészségügyi ellátásnak. A betegeknek joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak a kórházak elleni eljárásokról, jóllehet a perek száma nem kizárólagosan határozza meg egy-egy kórház szakmai színvonalát.
- Az Egészségbiztosítási Felügyelet nem szankcionálhatja azokat a kórházakat, amelyek ellen tömegével indulnak perek. Ugyanakkor ráirányíthatják a hatóság figyelmét a problémás területekre. Továbbá az egészségbiztosítási pénztár a maga módján nyilván megteszi majd a szükséges lépéseket. Nem köt szerződést velük, illetve a jó szolgáltatóknak majd magasabb díjat fizet ugyanazért az ellátásért - mondta Kovácsy Zsombor.
Simon Tamás szerint a nyilvántartás mindenképpen megkönnyíti a kórházválasztást, azonban a beteg még hitelesebb tájékoztatást kapna, ha a kimutatást szakterületenként tennék közzé. A gyermek világrajövetelét - akár kórházban, akár otthon történik - vélt vagy valós műhibák nehezíthetik, amelyek miatt perek tucatjai indulnak.
Mivel eddig nem készült nyilvántartás a műhibaperekről, így arról sem volt statisztika, hogy hány eljárás indult kórházi, illetve otthonszülés kapcsán. Mert a helyzet pillanatnyilag az, hogy nem kötelező kórházban szülni: otthon is lehet. Csakhogy ennek nincs kidolgozott jogi feltételrendszere, bár annak megjelenése nagy valószínűséggel a közeljövőben várható. Simon Tamás ügyvéd úgy tudja: kártérítési perek egyelőre csak a kórházakban történtek miatt indultak. (T. B. T.)
