Tekintettel arra, hogy a nemzetközi összehasonlításoknál nem határozható meg egységesen, hogy mit értenek az egyes országok gyógyszerkiadás alatt és annak számítási módszertanában is eltérések vannak (például hogy figyelembe veszik-e a gyártói befizetéseket, a fekvőbeteg szakellátás gyógyszerköltségeit, a gyógyászati segédeszközök kiadásait), így ezen eredményekből hibás következtetések vonhatók le - közölte az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége.
Ezért elengedhetetlen lenne a nemzetközi szervezetek részéről az egységes módszertan és validálási folyamat kialakítása - szögezik le. Ezt a megállapítást támasztja alá Kaló Zoltán és munkatársainak tanulmánya , amelyben a szerzők „…egységes módszertan kialakítását javasolják a gyógyszerkiadások összehasonlíthatóságának javítására.” Továbbá azt is leszögezik, hogy “…azok a hazai és nemzetközi döntés-előkészítő elemzések, amelyek a fenti tényezőket nem veszik figyelembe, félrevezetőek lehetnek.” Ezen tényezőket figyelembevéve a hazai gyógyszerfogyasztási mutatók kalkulálásánál arra a megállapításra jutottak, hogy „hazánkban a gyógyszer-közkiadások részaránya nemzetközi viszonylatban még akkor sem magas, ha nem korrigáljuk az adatokat a gyártói befizetésekkel.”
Az elmúlt 10 év során Magyarország a világ egyik leghatékonyabb árszabályozó és árcsökkentő rendszerét alakította ki, amelynek következménye, hogy a hazai gyógyszerárak nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak között vannak, továbbá a gyártók jelentős, évente mintegy 60 milliárd forint befizetéssel tovább csökkentik az ország gyógyszerkiadásait.
Ennek eredményeként sajnos a gyógyszerközkiadások nem érik el azt a szintet amely az ország egészségügyi mutatói alapján kívánatos lenne.
A hatásos és biztonságos gyógyszer az egészségbe történő állami befektetés egyik leghatékonyabb eszköze. A magyarok egészségi állapotának javításához elengedhetetlen az erre szánt kiadások növelése - írja a két szervezet.
