Többféle tényező együttes hatására lépnek fel a beszéd közbeni megakadások, így az érintetteknél mindig fennáll valamilyen hajlam a dadogásra, amelyet aztán egy külső körülmény aktivál. Előfordulhat például, hogy egy gyermek valamilyen rémisztő élmény hatására kezd el dadogni, valójában azonban ilyenkor sem maga az esemény az egyedüli kiváltó ok, hátterében megtalálható a problémára való hajlam is.
Érdemes megemlíteni, hogy a gyerekek fejlődésében van egy szakasz, amikor már mondatokban fogalmaznak, de a gondolkodásuk még gyorsabb, mint ahogy ki tudnák fejezni magukat. Mindez eredményezhet egy átmeneti dadogást, amit később kinőnek. Ha azonban a szülő túl komolyan veszi a helyzetet, a problémára irányuló aggódása és fokozott figyelme átragadhat a gyermekre is, ezáltal pedig kialakulhat valódi dadogás is.
A jelenség legjellemzőbb tünete a beszédben való megakadás, legyen szó akár a beszédindítás görcsös nehezítettségéről, akár egyes szótagok, szavak ritmikus ismétléséig. Gyakran együttmozgás, úgynevezett tikkelés is fellép, amikor az érintettek különböző mozdulatokkal igyekszenek segíteni a megszólalást, amik végül automatizálódnak a viselkedésükben. A dadogás beszédfélelemmel is együtt jár, valamint a dadogó embereknek általában nem jó a légzéstechnikájuk sem.
Hogyan lehet diagnosztizálni a dadogást? Milyen esetekben alakulhat ki felnőtteknél? Mi a sikeres kezelése kulcsa? A témáról bővebben olvashat Betegségek A-Z rovatunk legújabb bejegyzésében ide kattintva .
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: