Dadogás tünetei és kezelése

2019.05.08.

 Szabó Emese

 Dávid Katalin logopédus

Mi a dadogás?

Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik: vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal erősebbek. Vannak olyan helyzetek, amelyeknél a dadogás kevésbé jelentkezik, és olyanok is, amelyeknél viszont fokozottan. A dadogást befolyásolhatja akár a fáradtság is.

A dadogás előfordulása

Dadogás bármikor kialakulhat, de leggyakrabban már kisgyermekkorban megjelenik. Felnőttkorban főként valamilyen baleset vagy betegség következtében kialakuló neurológiai eltérés miatt fordulhat elő. A különböző források 1-2 százalék közé teszik a probléma előfordulási gyakoriságát. Fiúknál, férfiaknál gyakrabb a dadogás.

A dadogás okai

Több okú, vagyis multikauzális jelenségről van szó. Vannak elméletek, amelyek szerint a probléma organikus okokra vezethető vissza, illetve vannak olyanok is, amelyek inkább a pszichés tényezőket helyezik előtérbe. Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti testvérféltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.

Klasszikus probléma, amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem "a szülő fülében kezdődik". Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.

A dadogás tünetei

A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik.

A dadogáshoz súlyosabb esetekben gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe, úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.

Logopédiai kezelésre hetente vagy akár gyakrabban is sor kerülhet. Fotó: iStock

Logopédiai kezelésre hetente vagy akár gyakrabban is sor kerülhet. Fotó: iStock



A dadogással együtt jár a beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.

Megfigyelhető az is, hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem. Tapasztalhatók problémák a hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.

A dadogás diagnózisa

A dadogás diagnosztikájánál fontos a teammunka, a logopédus mellett jó, ha pszichológus is meg tudja vizsgálni a gyermeket. Mellette szükség lehet neurológus vagy egyéb, a gyerek egyéni szükségleteinek megfelelő szakorvos közreműködésére is.

Elsőként egy részletes anamnézisfelvétel történik. Ez a gyermekvállalás körülményeire, illetve a családban előforduló hasonló vagy egyéb problémákra kitérő családi anamnézisből, a terhesség lefolyását, a szülés körülményeit, betegségeket, kezeléseket feltérképező orvosi anamnézisből, valamint a gyerek fejlődésére, a fejlődés során bekövetkező változásokra és a jelen állapotra fókuszáló beszédanamnézisből áll.

Ha az anamnézis megvan, a logopédusok beszélgetnek az érintettel. Maga a vizsgálat az életkortól függően különböző formában történik. Egy kisebb gyerekkel például játékosabb a formája, mint egy nagyobbnál vagy egy felnőttnél. Magát a vizsgálatot egy egyszerű beszélgetésként kell elképzelni, a logopédus annak alapján próbálja feltérképezni, vannak-e beszédmegakadások, és ha igen, akkor milyenek. Megfigyelik az is, hogy a tünetek mikor jelentkeznek: amikor a gyereknek egyedül kell megszólalnia, esetleg versmondás, éneklés, felolvasás során is. A logopédus vizsgálja, hogy pontosan mik a tünetek, milyen a megakadás, vannak-e tikkek, együttmozgások. Szempont az is, hogy tapasztalható-e egyéb probléma az artikulációban, van-e beszédhanghiba, milyen a hangképzés, van-e rekedtség, milyen a beszéd tempója, ritmikája, milyen a kifejezőkészség.

A dadogás kezelése

Ideális esetben az érintett logopédiai terápián vesz részt, emellett pedig pszichológus is foglalkozik vele. A dadogás kezelése mindig csapatmunka, amihez szükség lehet akár pszichiáterre, neurológusra is.

A logopédiai kezelés nagyon változatos, hatással van rá a dadogás típusa és oka, az érintett egyénisége és életkora. Vannak például olyan logopédiai terápiák, amelyek a légzésre, hangképzésre, feszítő-lazító gyakorlatokra, ritmusgyakorlatokra összpontosítanak. Kezelésre ideális esetben hetente kerül sor, de vannak intenzívebb terápiás formák is. A terápia során az érintettet nem figyelmeztetik a tünetekre.

Segítheti a dadogás kezelését a komplex művészeti terápia is, amelyben a logopédiai elemek mellett a pszichés oldal is megjelenik. Alkalmazható a relaxáció, a szuggesztió, a hipnózis, az autogén tréning és az úgynevezett rituálinnovatív terápia is. A módszereket általában kombináltan alkalmazzák.

Kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket is bevonják a kezelésbe. Jellemzően szülőcsoportokat hoznak létre, azokon adnak olyan tanácsokat, amelyek segítenek abban, hogy a család jól kezelje, jól viselje a dadogást. Ezeken a foglalkozásokon a családok kibeszélhetik a problémákat is. A lényeg mindig a pszichés oldal erősítése.

A dadogás gyógyulási esélyek

A dadogás mélyen beépül az emberek énképébe, amin nehéz túllépni. Ha kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket is be tudják vonják a kezelésbe, és őket is tudják segíteni, akkor van esély a teljes felépülésre, de felnőtteknél a probléma teljes felszámolása nagyon nehéz. Ilyen esetben leginkább a dadogó ember elhatározása és munkája számít, ez határozza meg, hogy mennyire képes élni a terápiás lehetőségekkel.

A dadogás megelőzése

A gyerekek fejlődésében van egy olyan szakasz, amikor mondatokban kezdenek el beszélni. Ilyenkor gyorsabban gondolkodnak, minthogy ki tudnák magukat fejezni, ugyanis sem a mozgásuk nem elég gyors, sem a szókincsük nem mobilizálódik elég gyorsan. Ilyenkor jelentkezhet az igazi dadogásnak nem nevezhető dadogás, amit a gyerek kinő. Ha viszont ilyenkor a szülő nagyon rágörcsöl a problémára, vagy pedig türelmetlenné válik, kialakulhat valódi dadogás is.

A dadogás szövődményei

A dadogásnak pszichés szövődményei lehetnek amiatt, mert a probléma az érintettek életét nagyban megnehezíti. A dadogó emberek olyan beszédfélelemmel élnek együtt, amely egy iskolai felelésnél vagy akár egy állásinterjún is komoly kihívást okozhat.

Hasznos tudnivalók

Sokan gondolják úgy, hogy a dadogás valamilyen ijedtség miatt alakul ki. Például hogy a gyerek leesett a hintáról vagy kisebb baleset érte, amitől megrémült. Ugyanakkor a tényleges ok nem maga az esemény, hanem az, hogy az érintettben jelen van egy sebezhetőség, ami váratlan helyzetekben fokozódik. A dadogás emiatt valójában csak aktiválódik. Akiben ez a hajlam nincs meg, nem fog elkezdeni dadogni egy hintáról történő leesés miatt.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dávid Katalin logopédusnak.

dadogás

Kategória: Pszichiátriai betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Dadogás kezelésére! További kérdésem van Dadogás témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén gyengén fátyolfelhős lesz az ég, az északnyugati, nyugati tájakon tartóan megmaradhat a köd és az alacsonyszintű rétegfelhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag