Pszichiátriai betegségek : Dadogás
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Dadogás tünetei és kezelése
Mi a dadogás?
Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik: vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal erősebbek. Vannak olyan helyzetek, amelyeknél a dadogás kevésbé jelentkezik, és olyanok is, amelyeknél viszont fokozottan. A dadogást befolyásolhatja akár a fáradtság is.
Tünetek
A dadogás előfordulása
Dadogás bármikor kialakulhat, de leggyakrabban már kisgyermekkorban megjelenik. Felnőttkorban főként valamilyen baleset vagy betegség következtében kialakuló neurológiai eltérés miatt fordulhat elő. A különböző források 1-2 százalék közé teszik a probléma előfordulási gyakoriságát. Fiúknál, férfiaknál gyakrabb a dadogás.
A dadogás okai
Több okú, vagyis multikauzális jelenségről van szó. Vannak elméletek, amelyek szerint a probléma organikus okokra vezethető vissza, illetve vannak olyanok is, amelyek inkább a pszichés tényezőket helyezik előtérbe. Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti testvérféltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.
Klasszikus probléma, amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem "a szülő fülében kezdődik". Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.
A dadogás tünetei
A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik.
A dadogáshoz súlyosabb esetekben gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe, úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.
A dadogással együtt jár a beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.
Megfigyelhető az is, hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem. Tapasztalhatók problémák a hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.
A dadogás diagnózisa
A dadogás diagnosztikájánál fontos a teammunka, a logopédus mellett jó, ha pszichológus is meg tudja vizsgálni a gyermeket. Mellette szükség lehet neurológus vagy egyéb, a gyerek egyéni szükségleteinek megfelelő szakorvos közreműködésére is.
Elsőként egy részletes anamnézisfelvétel történik. Ez a gyermekvállalás körülményeire, illetve a családban előforduló hasonló vagy egyéb problémákra kitérő családi anamnézisből, a terhesség lefolyását, a szülés körülményeit, betegségeket, kezeléseket feltérképező orvosi anamnézisből, valamint a gyerek fejlődésére, a fejlődés során bekövetkező változásokra és a jelen állapotra fókuszáló beszédanamnézisből áll.
Ha az anamnézis megvan, a logopédusok beszélgetnek az érintettel. Maga a vizsgálat az életkortól függően különböző formában történik. Egy kisebb gyerekkel például játékosabb a formája, mint egy nagyobbnál vagy egy felnőttnél. Magát a vizsgálatot egy egyszerű beszélgetésként kell elképzelni, a logopédus annak alapján próbálja feltérképezni, vannak-e beszédmegakadások, és ha igen, akkor milyenek. Megfigyelik az is, hogy a tünetek mikor jelentkeznek: amikor a gyereknek egyedül kell megszólalnia, esetleg versmondás, éneklés, felolvasás során is. A logopédus vizsgálja, hogy pontosan mik a tünetek, milyen a megakadás, vannak-e tikkek, együttmozgások. Szempont az is, hogy tapasztalható-e egyéb probléma az artikulációban, van-e beszédhanghiba, milyen a hangképzés, van-e rekedtség, milyen a beszéd tempója, ritmikája, milyen a kifejezőkészség.
A dadogás kezelése
Ideális esetben az érintett logopédiai terápián vesz részt, emellett pedig pszichológus is foglalkozik vele. A dadogás kezelése mindig csapatmunka, amihez szükség lehet akár pszichiáterre, neurológusra is.
A logopédiai kezelés nagyon változatos, hatással van rá a dadogás típusa és oka, az érintett egyénisége és életkora. Vannak például olyan logopédiai terápiák, amelyek a légzésre, hangképzésre, feszítő-lazító gyakorlatokra, ritmusgyakorlatokra összpontosítanak. Kezelésre ideális esetben hetente kerül sor, de vannak intenzívebb terápiás formák is. A terápia során az érintettet nem figyelmeztetik a tünetekre.
Segítheti a dadogás kezelését a komplex művészeti terápia is, amelyben a logopédiai elemek mellett a pszichés oldal is megjelenik. Alkalmazható a relaxáció, a szuggesztió, a hipnózis, az autogén tréning és az úgynevezett rituálinnovatív terápia is. A módszereket általában kombináltan alkalmazzák.
Kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket is bevonják a kezelésbe. Jellemzően szülőcsoportokat hoznak létre, azokon adnak olyan tanácsokat, amelyek segítenek abban, hogy a család jól kezelje, jól viselje a dadogást. Ezeken a foglalkozásokon a családok kibeszélhetik a problémákat is. A lényeg mindig a pszichés oldal erősítése.
A dadogás gyógyulási esélyek
A dadogás mélyen beépül az emberek énképébe, amin nehéz túllépni. Ha kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket is be tudják vonják a kezelésbe, és őket is tudják segíteni, akkor van esély a teljes felépülésre, de felnőtteknél a probléma teljes felszámolása nagyon nehéz. Ilyen esetben leginkább a dadogó ember elhatározása és munkája számít, ez határozza meg, hogy mennyire képes élni a terápiás lehetőségekkel.
A dadogás megelőzése
A gyerekek fejlődésében van egy olyan szakasz, amikor mondatokban kezdenek el beszélni. Ilyenkor gyorsabban gondolkodnak, minthogy ki tudnák magukat fejezni, ugyanis sem a mozgásuk nem elég gyors, sem a szókincsük nem mobilizálódik elég gyorsan. Ilyenkor jelentkezhet az igazi dadogásnak nem nevezhető dadogás, amit a gyerek kinő. Ha viszont ilyenkor a szülő nagyon rágörcsöl a problémára, vagy pedig türelmetlenné válik, kialakulhat valódi dadogás is.
A dadogás szövődményei
A dadogásnak pszichés szövődményei lehetnek amiatt, mert a probléma az érintettek életét nagyban megnehezíti. A dadogó emberek olyan beszédfélelemmel élnek együtt, amely egy iskolai felelésnél vagy akár egy állásinterjún is komoly kihívást okozhat.
Hasznos tudnivalók a dadogásról
Sokan gondolják úgy, hogy a dadogás valamilyen ijedtség miatt alakul ki. Például hogy a gyerek leesett a hintáról vagy kisebb baleset érte, amitől megrémült. Ugyanakkor a tényleges ok nem maga az esemény, hanem az, hogy az érintettben jelen van egy sebezhetőség, ami váratlan helyzetekben fokozódik. A dadogás emiatt valójában csak aktiválódik. Akiben ez a hajlam nincs meg, nem fog elkezdeni dadogni egy hintáról történő leesés miatt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dávid Katalin logopédusnak.
Az egészséges hüvely teljesen szagtalan. Igaz vagy hamis? – 6 fontos kérdés a női intim higiéniáról
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+21 °C
Minimum:
+11 °C
Az átvonuló hidegfront felhőzete reggel elhagyja a keleti és déli tájakat is. Mögötte ismét napos idő várható felhőátvonulásokkal. Reggelig helyenként még másutt is, napközben viszont már főként az északkeleti harmadban lehet számítani esőre, záporra, illetve egy-egy zivatar is kialakulhat. Az északnyugati szél többfelé megerősödik, néhol viharos széllökések is előfordulhatnak.A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 24 fok között várható. Késő estére 10 és 16 fok közé csökken a hőmérséklet. Hétfőn markáns hidegfronti hatás alakítja időjárásunkat, így a frontérzékenyek nehéz napra számíthatnak.
