A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságban a demenciával élők mintegy 65 százaléka nő. Az Egyesült Államokban is hasonló a megoszlás az Alzheimer-kór esetében, amely ugyancsak a demencia egyik, ám leggyakoribb típusa. A magyarországi helyzetről nincs pontos felmérés, de becslések szerint 100 és 160 ezer közé tehető az Alzheimer-kóros betegek száma, és az európai trendeknek megfelelően a nők kétszeresen érintettek a férfiakhoz képest.
Az aránytalan nemek közötti megoszlásra az egyik magyarázat az, hogy a demencia kockázata az életkorral növekszik, és a nők élettartama hosszabb a férfiakénál. Az új kutatások azonban arra utalnak, hogy az idegsejtekben talált és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjék eltérően terjedhetnek a nők agyában, mint a férfiakéban. Az erről szóló tanulmány adatait, amelyet a Vanderbilt Egyetem kutatói nemrégiben mutattak be az Alzheimer Egyesület nemzetközi konferenciáján Los Angelesben, pozitron emissziós tomográfiával gyűjtötték be. Ez a módszer lehetővé tette, hogy ellenőrizzék a tau nevű fehérje csomóinak terjedést többszáz férfi és nő agyában. Az kiindulási alapot az adja, hogy a kognitívan normális idős emberek bizonyos agyterületein általában kevés tau van.
Az adatok alapján a kutatócsoport térképeket készíthet, amelyek megmutatják, hogy az agy mely területein lehet taut felfedezni, s ennek alapján próbálják rekonstruálni a fehérje terjedési mintáját. Sepideh Shokouhi, a tanulmány egyik szerzője a The Guardiannek azt mondta, hogy ez olyan, mint egy bűncselekmény helyének rekonstruálása. A csapat szerint az eredmények azt mutatják, hogy ezek a térképek eltérőek a nőknél és a férfiaknál, és arra utalnak, hogy a tau gyorsabban elterjedhet a női agyban.
Genetikai okok, társadalmi tényezők
A konferencián bemutatott egyéb kutatások kitértek arra a gondolatra is, hogy a férfiak és a nők között más különbségek is lehetnek, amelyek befolyásolják a demencia kockázatát. A Miami Egyetem kutatói felfedeztek egy maroknyi gént, amelyek bizonyos variációi kapcsolatban állnak az Alzheimer-kórral, de csak az egyik nemnél. Jana Voigt, a brit Alzheimer Központ kutatásvezetője erre reagálva leszögezte: "Ha megértjük, hogy mely gének kapcsolódnak az Alzheimer-kockázathoz a férfiak, és melyek a nők esetében, akkor segíthetünk módszerek kidolgozni, hogy pontosabban azonosítsuk, kit fenyeget a betegség kialakulása."
A társadalmi tényezők is szerepet játszhatnak abban, hogy kétszer annyi nőnél alakul ki a betegség. A UCLA egyetem kutatói szerint az 1935 és 1956 között született több mint 6300 nővel végzett munkájukból kiderült, hogy idősebb korban az emlékezet romlása gyorsabb volt azok között, akik nem dolgoztak. A 60 és 70 év közötti nők memóriájának teljesítménye 61 százalékkal gyorsabban esett vissza a házasságban élő anyáknál, akik még soha nem dolgoztak, összehasonlítva az olyan házas anyákkal, akik középkorú életszakaszuk eléréséig munkába jártak.
Osman Shabir, a Sheffieldi Egyetem idegtudósa a News Medical orvosi portálnak írt cikkében kifejti , hogy a férfiak és nők közötti kromoszomális különbségek, azaz a férfiak esetében XY genotípus, a nőknél pedig az XX genotípus mély morfológiai és élettani eltérést eredményez a fejlődés minden részletét tekintve, ideértve az erek és az agy működését is. Például az Alzheimer-kór egyik legerősebb kockázati tényezőjét az érrendszeri és anyagcsere-betegségek, például a szívbetegség és a 2. típusú cukorbetegség jelentik. Míg a koszorúér-betegség gyakoribb a férfiaknál, a nőknél a keringési érrendszeri rendellenességek felelősek a legtöbb szívbetegségért. Ezenkívül a cukorbetegség szövődményei is gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál, amelyek kapcsolatban állnak a depresszióval és szívkoszorúér betegséggel is.
Mind a férfiak, mind a nők magas vérnyomása és magas koleszterinszintje egyenlő eséllyel járulhat hozzá a keringési betegségekhez, de a nők hajlamosabbak lehetnek a szövődményekre, amelyek az Alzheimer-kór korábbi vagy súlyosabb kialakulásához vezetnek, mint a férfiak esetében. E jelenség azonban további vizsgálatokat kíván nagyszabású tanulmányok keretei között.
Hormonális és mitokondriális különbségek
A depresszió gyakran az Alzheimer-kór tünete. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a korai életszakaszban bekövetkezett depresszió jelentősen megnövelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A nők általában kétszer akkora valószínűséggel szenvednek depresszióban, mint a férfiak, különösen a menopauza idején. Osman Shabir szerint a nők gyakoribb depressziója (a társadalmi okok kivételével) a pubertás során bekövetkező hormonális változásoknak tulajdonítható.
A mitokondriumok a sejtek erőművei, amelyek glükóz és oxigén felhasználásával szolgáltatnak energiát. A természetes öregedés folyamán reaktív oxigénvegyületek, szabadgyökök halmozódnak fel, amelyek károsak a sejtek egészségére, és a sejteket stresszelik vagy halálukat okozzák. Kimutatták, hogy a nők nagyobb védettséget élveznek fiatal korban a mitokondriumok melléktermékei, például a béta-amiloid toxikus hatásai ellen. Ezenkívül a férfiakhoz képest úgy tűnik, hogy a nők mitokondriumai fiatalabb korban kevesebb szabadgyököt termelnek. A menopauza után azonban a hormonális változások, elsősorban az ösztrogénszint megváltoztatása miatt a mitokondriumok védőképessége hirtelen romlik, így a nők sejtjei védtelenebbé válnak a béta-amiloid toxikus hatásaival szemben, mint a férfiak sejtjei.
A nőknek a múltban hagyományosan kevesebb oktatási és foglalkoztatási lehetőségük volt a férfiakhoz képest. A felsőfokú végzettség és a fejlettebb intellektus gyakran társul a demencia későbbi megjelenésével. Ez magyarázhatja, hogy egyes országokban, ahol a nőknek az elmúlt században nem engedélyezték a felsőoktatásban való részvételt, magasabb a demencia aránya. Az utóbbi időben és már nem csak a fejlett országokban a nők az oktatásban és a foglalkoztatásban is egyre magasabb szinten élnek, ami megmutatkozik a demencia nemi arányainak lassú kiegyenlítődésében.
