Ha ismét megdől egy melegrekord , nem a fejünket kapjuk fel (sajnos az újabb és újabb hőmérsékleti csúcsokról szóló hírek a legtöbb embert mindinkább hidegen hagyják), hanem inkább a kólás-, fröccsös vagy söröspoharat, illetve elnyalunk egy fagyit. De a hideg italok és jégkrémek fogyasztása valóban lehűti a szervezetünket, vagy inkább más módszerek után kellene néznünk?
Ha valaki a vízparton és árnyékban tölti a meleg napokat, jól nekivetkőzve, üdítővel, sörrel és fagyival egészen elviselhetővé teheti a kánikulát is. De még a vakációszezonban is viszonylag kevesen vannak egyszerre szabadságon, a többség a munkahelyén és állandó lakóhelyén kénytelen átvészelni a szokatlanul magas hőmérsékletet. Annak megértéséhez, hogy erre mikor van a legjobb lehetőségünk, tudnunk kell, hogyan működik a testünk hőszabályozása különböző környezetben. Az optimális testhőmérséklet fenntartásának folyamatát termoregulációnak nevezzük, amely finom egyensúlyt tart fenn a hőtermelés és a hőveszteség között. Az emberek melegvérűek (endotermek), azaz a testünk hőmérsékletét a környezettől függetlenül szabályozhatjuk. Ezt azért tehetjük, mert a szervezetünk folyamatosan hőt termel, ami a belső kémiai folyamatok (anyagcsere) melléktermékeként jelenik meg.
Hogyan működik a hőszabályozásunk?
A hőt termelő anyagcsere magában foglalja az emésztési folyamatokat (az élelmiszerek tápanyagainak lebontását, e tápanyagok felszívódását és a sejtekbe történő szállítását), valamint a tápanyagok építőelemekké vagy energiává való átalakulását - írja a The Conversation . A keletkező hő akkor hasznos, ha hideg van, de amikor a külső hőmérséklet emelkedik, el kell kerülnünk a túlmelegedést. Bár logikusnak tűnik, hogy valamilyen hideg dolog (például a fagylalt) betöltése a gyomorba csökkenti a hőmérsékletet, de a hatás nem egyértelmű. A kezdeti hűtő hatást ugyanis gyorsan felváltja az emésztési folyamatok által termelt hő, amely a fagylalt tápanyagainak lebontásához szükséges. Általában is a magas kalóriatartalmú ételek emésztése a testhőmérséklet növekedéséhez vezet.
Tehát a fagylalt nem a legjobb megoldás a lehűléshez. De mi a helyzet a hideg italokkal? A hideg ital és az emésztőrendszer közötti hőátadás közvetlenül befolyásolhatja a hőmérsékletet. Ez azonban csak pillanatnyi, ráadásul függ az elfogyasztott folyadék mennyiségétől és kalóriatartalmától is. Egy kis mennyiségű folyadék hamar elveszíti hűtőhatását, mivel a környező szervek felmelegítik. A nagy mennyiségű hideg folyadék pedig lassítja a véráramlást, és így kevésbé lesz hatékony a hőátadás. A magas kalóriatartalmú italok, mint például az üdítőitalok, hasonló hatásúak, mint a fagylalt, hiszen röviddel a lenyelésük után megkezdődik az anyagcsere, ami hőtermeléssel jár.
Lehet, hogy melegít, mégis jó érzés
A hideg folyadékok hűtési hatását valószínűleg a rehidratációs hatásuk magyarázza. Ha a testhő túlságosan megemelkedik, a szervezetünk szabadulni próbált tőle azáltal, hogy elszállítja a létfontosságú szervektől a bőrfelületig, ahol a levegő molekuláival érintkezve közvetlenül hőközléssel és sugárzással kerül a környezetbe. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a környezeti hőmérsékletnek alacsonyabbnak kell lennie, mint a saját hőmérsékletünk, vagy az ellenkezője történik, és a hő a testünkbe kerül. Pontosan értjük ezt egy forró nyári koradélutánon. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy a külső hőmérséklet meghaladja a testhőmérsékletünket, de ma már ez is előfordul. Ugyanakkor, ha csak pár fokkal alacsonyabb a levegő hőmérséklete a testünkénél, a hőleadás igen gyenge lesz.
A szervezetünknek azonban van egy csodafegyvere erre az esetre is. Az izzadás . Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy testünk elveszítse a felesleges hőt. Az izzadás akkor következik be, amikor az agy a test testhőmérsékletének növekedését észleli, ami a testfelület egészén stimulálja a verejtékmirigyeket. Az izzadság a bőrfelületen elpárolog, ami a bőr lehűlését okozza a párologtató (evaporatív) hűtés révén. A bőr felszíne közelében áramló vér lehűl a folyamatban, és segít csökkenteni a maghőmérsékletet. Minél gyorsabb a párolgás, annál gyorsabb a lehűlés. Ezért hűtő hatásúak a ventilátorok is, mert fokozzák a párolgás sebességét. Hogy a párolgással történő hőleadás mennyire hatékony, azt akkor értjük meg igazán, ha arra gondolunk, hogy egy nyári zápor milyen mértékben képes lehűteni a levegőt. A bőrünk felületén is ugyanaz a fizikai folyamat megy végbe.
Egy felnőtt átlagosan akár fél vagy egy liter izzadságot is elveszíthet minden nap, de meleg környezetben a párolgás sebessége megkétszereződhet. Éppen ezért elengedhetetlen a test hidratálása meleg időjárás esetén.
Nem mindig a kézenfekvő a legjobb megoldás
Mi a helyzet az alkoholtartalmú italokkal? Sokan hideg sört keresnek egy forró nyári napon, hogy megpróbáljanak lehűlni. Az alkohol azonban egy diuretikum , ami azt jelenti, hogy a hatására a test vizet veszít, és így csökken a képessége, hogy verejtékezéssel elveszítse a hőt.
Meglepő módon azonban a meleg italok fogyasztása jó módja a testhőmérséklet alacsonyan tartásának. Bár melegben meleget inni, nem tűnik túl jó ötletnek, ösztönösen berzenkedünk a gondolat ellen, de a szájban és a torokban lévő receptorok a hőt érzékelve kiváltják az izzadást, ami lehetővé teszi, hogy a test lehűljön anélkül, hogy nagy mennyiségű meleg folyadékot kellene magunkhoz venni. Hasonló hatást váltanak ki a csípős ételek, amelyek szintén komolyan megizzasztanak , s végső soron lehetővé teszik a testhőmérséklet leszállítását. Nem véletlen, hogy a csípős fogások a meleg éghajlaton mindenütt népszerűek.
Azaz a testünk lehűtése taktikai gyakorlat. Egy fagyival vagy hideg sörrel percekig felülkerekedhetünk a kánikulán, de a víz, a forró tea és a csípős leves végül mégis hatékonyabb lesz a magas hőmérséklet elviselésében. Nem kell mást tennünk, mint izzadni és rehidratálni !
