Az antibiotikumrezisztencia az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben kiadott listája szerint egyike a világot fenyegető 10 legfőbb egészségügyi kockázatnak - mutatott rá a Qubit által publikált közös cikkében Bíró Anikó közgazdász, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és Elek Péter közgazdász, a kutatóközpont tudományos munkatársa. A két kutató egy friss tanulmánya a The BMJ orvosi folyóiratban jelent meg szeptemberben. Az ebben közölt adatokból kitűnik, hogy a háziorvosi praxisok betöltetlenné válása csökkenti ugyan az antibiotikumfogyasztást, viszont eközben romlik a felírt antibiotikumok minőségi összetétele.
Az antibiotikumok mennyisége és minősége is fontos
Az antibiotikumok ugyan számos betegség esetén életmentőek, túlzott mértékű alkalmazásuk azonban segíti az e szereknek ellenálló, úgynevezett antibiotikumrezisztens baktériumok terjedését. A probléma ellensúlyozása érdekében rendkívül fontos visszaszorítani az antibiotikumok túlfogyasztását , azaz elkerülni azokat az eseteket, amikor feleslegesen használnak ilyen készítményeket. A hazai háziorvosi ellátás e tekintetben nem is áll rosszul, az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség 30 tagállama közül ugyanis Magyarországon a 9. legalacsonyabb az egy főre jutó antibiotikumfogyasztás. Csakhogy van még egy fontos szempont.
Függően attól, hogy az orvos által felírt antibiotikum csupán a baktériumok egy szűkebb vagy tágabb körére hat-e, megkülönböztetünk szűk és széles spektrumú antibiotikumokat. Utóbbiak a túlfogyasztáshoz hasonlóan szintén nagyobb valószínűséggel segítik elő az antibiotikumrezisztencia kialakulását, márpedig itthon a széles spektrumú antibiotikumok felírási aránya túl magas. Hiába használunk tehát viszonylag a valós igényekhez igazodó mennyiségű antibiotikumot, azok minősége gyakran nem megfelelő.
Háziorvos nélkül
A két magyar kutató tanulmányából kiderült, hogy azokon a településeken, ahol az egyetlen háziorvosi praxis betöltetlenné válik, az egy főre jutó antibiotikumfogyasztás 3,2 százalékkal csökken. Különösen erőteljesen jelentkezik ez a hatás azokban a járásokban, ahol nincs helyben elérhető szakorvosi ellátás, azaz a betegek nehezebben tudják a háziorvos hiányát a járóbeteg-szakellátás igénybevételével kompenzálni. Kizárólag az antibiotikumrezisztencia szempontjából vizsgálva ez a tendencia még akár előnyös is lehetne, csakhogy ezzel egyidejűleg a szűk spektrumú antibiotikumok fogyasztása 7,5 százalékkal, míg a széles spektrumú antibiotikumok fogyasztása csupán 1,4 százalékkal csökken.
Jól látható tehát, hogy az egyre fokozódó háziorvoshiány az antibiotikumrezisztencia tekintetében is hátrányos jelenség. Magyarországon egyébként 2008 és 2017 között több mint a duplájára nőtt a betöltetlen praxisok száma - az összes praxis 2,3 százalékáról 5,5 százalékra.
