Az utóbbi 4-5 évben Magyarországon több mint 10 ezerrel nőtt az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések száma, a rákos betegek halálozása azonban 1100 fővel csökkent az új terápiás irányelveknek és a személyre szabott kezeléseknek köszönhetően. Csakhogy míg a korábban élenjárónak tekintett kemoterápiás kezelések néhány tízezer forintba kerültek, a javuló eredményeket megalapozó új immunterápiás beavatkozások ára betegenként eléri a 15-20 millió forintot. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a gyógyszerkasszából évente közel 150 milliárd forintot költ a daganatos betegek gyógyítására , az összeg pedig egyre csak növekszik.
A rákgyógyítás egyelőre költséges irányba tart. Erre mutat, hogy az idei orvosi Nobel-díjat is olyan kutatásokért adták, amelyek az immunrendszert használják a daganatok legyőzésére. De az ilyen terápiák számlái a világon mindenütt a 100 ezer dolláros - ha úgy tetszik, közel 30 millió forintos - sávba esnek. Ezzel az a probléma, hogy azoknak az embereknek a nagy többsége, akiknek szükségük volna rá, nem érhetik el ezeket a kezeléseket. Hiába látszik ugyanis a rákgyógyításra fordított 150 milliárd forint soknak, ha ezt az összeget az új, hatékony, de drága kezelésekre használnák fel, akkor a legjobb esetben is csak 10 ezer beteget gyógyíthatnának, a maradék 290 ezernek pedig nem jutna semmi.
Nincsenek mellékhatások, csak csillagászati költségek
Azért volna fontos olcsó immunterápiákat kifejleszteni, mert ezek az eljárások nagy reményt jelentenek a melanoma , a limfoma, a tüdő-, a vese- és a húgyhólyagrák kezelésében. Mivel pedig az immunrendszert veszik rá, hogy segítsen a szervezetnek a rák legyőzésében, nincsenek mellékhatásai sem. Ez a kemoterápia vagy a sugárkezelés esetében nem igaz, hiszen azok a beavatkozások az egészséges sejteket is elpusztítják. Az immunterápiák sokkal célzottabbak még a késői stádiumú betegségben szenvedőknél is.
Csakhogy a modern rákgyógyítás költségei annyira elszálltak, hogy a helyzet már a Magyarországnál sokkal gazdagabb helyeken, például az Egyesült Államokban sem fenntartható sokáig. A rákgyógyszerek átlagos költsége ma az amerikai háztartások éves jövedelmi középértékének (mediánjának) négyszerese, és az immunterápia többe kerülhet, mint egy ház - írja a Vox .
A gyártó vállalatok az egyre drágább és drágább gyógyszerek megjelenését azzal indokolják, hogy hatalmasak a kutatási költségeik . Hogy egy új terápia megjelenjen, legalább egymilliárd dollárt kell elkölteniük. Csakhogy piaci elemzők szerint a gyógyszerek listaárát figyelembe véve néhány ezer beteg kezelése után ezek a költségek megtérülnének még akkor is, ha a cégek jelentős kedvezményt adnának sok betegnek.
Mi kerül ilyen sokba?
Egy másik indok szerint ahhoz, hogy egy adott beteg számára előállítsák a megfelelő hatóanyagot, több hetes laboratóriumi munkára van szükség. Ennyi idő alatt tudják levenni a betegektől a szükséges sejteket, majd átprogramozni és infúzióban visszaadni őket. A Pennsylvania Egyetem vizsgálata szerint egy 373 ezer dolláros kezelésből ez mintegy 60 ezer dollárt tesz ki, ami ugyan elég sok, de láthatóan nem ez viszi a csillagokig az árakat - hanem a szabadpiaci versenyben teret nyerő profitéhség.
Nem mindenhol érvényesülnek olyan szabadon a piaci módszerek, mint az amerikai egészségügyben. Vannak országok (és Magyarország is közéjük tartozik), ahol a kormányok tárgyalnak közvetlenül a gyógyszercégekkel, és megmondják, hogy mekkora a legmagasabb ár, amelyet hajlandóak kifizetni. Ha ezt a vállalat nem fogadja el, akkor bukhatja az egész piacot. Ez a módszer jelentősen mérsékelheti az árakat, de a drágaságot azért nem képes eltüntetni. Így sok beteg kénytelen azzal a tudattal élni (és sajnos olykor halni), hogy talán volna gyógymód a betegségére, de nem érheti el. Ez a helyzet minden korábbinál erősebben kiemeli a megelőzés, vagyis a rák elkerülését lehetővé tévő életmód és a szűrések szükségességét.
