Szüts Dávid, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak elmondta, kutatásaik révén azt próbálják megérteni, milyen mechanizmusok működnek a sejteken belül és milyen környezeti hatások járulnak hozzá a DNS megváltozásaihoz, azaz mutációjához.
Az ember génállománya körülbelül hárommilliárd bázisból áll. A bázisok kémiai egységek, amelyek információt hordoznak, és összesen négyféle típusuk létezik. Összesen hárommilliárd van sorban, és teljesen meghatározza azt, hogy a sejtjeink hogyan működnek, milyen fehérjéket termelnek. Egyben az egyedek közötti különbséget is megszabja. A hárommilliárd bázis egy kémiai formában, molekulában van tárolva, ezt hívjuk DNS-nek - mondta el Szüts Dávid.
Kifejtette, a DNS nem teljesen stabil molekula, képes sérülni. Bár a sejtek ezeket a sérüléseket folyamatosan javítják, nem minden esetben sikerül a tökéletes helyreállítás, így történnek meg a mutációk, amelyek ezt követően öröklődnek, bizonyos esetekben akár egyik generációról a másikra. Mindez a rákkutatás szempontjából is egy lényeges folyamat.
A DNS hibájától a daganatig
A daganat mindig egy sejtből származik, egy romlott el annyira, hogy el tudott kezdeni kontrollálatlanul, szabályozatlanul szaporodni. Meg tudjuk vizsgálni az összes daganatsejt génállományát, amely annak az egynek az utóda, és így ki lehet következtetni, milyen változások indították el a daganatos folyamatot - fogalmazott Szüts Dávid, hozzátéve, a csoport nem emberi daganatmintákkal, hanem modellezve tenyésztett sejtekkel folytatja vizsgálatait.
Ugyanazt a génhibát , amelyet megtaláltak betegekben, bevittük a sejtvonalba és megvizsgáltuk, hogyan viselkedik máshol. Azt találtuk, hogy a sejteknek van egy DNS hibajavító képessége, amivel általában meg is akadályozzák a daganatok kifejlődését, de ha pont ez sérül, akkor sokkal gyorsabban alakulnak ki elváltozások, daganatok - mutatott rá a tudományos főmunkatárs. Kifejtette, ez az információ igen hasznos lehet a terápiák terén.
Egyénre szabott kemoterápia a jövő
A kemoterápiáról azt mondta, nagyon sokféle daganatra nagyon jó hatást lehet ezzel a módszerrel elérni, de érdemes megvizsgálni, hogy a tumor molekuláris tulajdonságai milyen hatást jósolnak, ugyanis a különböző betegek másképp reagálnak.
A kutatás másik felében azt vizsgáltuk, milyen hatásai vannak a kemoterápiának. A rövid távúakat sokan ismerik, mi a hosszú távúakra koncentráltunk; okoznak-e további génhibákat. Azt találtuk, hogy a gyakran használt szerek egy kisebb része okoz ilyet, a többi kevésbé. Ez olyan fontos információ, amit érdemes lehet a kezelés kiválasztásánál figyelembe venni - emelte ki Szüts Dávid.
A jövő az, hogy a betegek genomikai (génállomány összessége) alapú diagnosztikát fognak kapni. Már jelentős, de majdnem elérhető költséggel meg lehet határozni valakinek a teljes génállományát. Ha ez a költség csökken, akkor elsősorban daganatos betegségeknél, később pedig másoknál is eljutunk odáig, hogy rutin lesz a teljes génállomány meghatározásából nyert információ alapján személyre szabottan kezelést választani - foglalt állást az MTA munkatársa.
Forrás: inforadio.hu
