Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapban látványosan lelohadt az oltási kedv itthon, és már csak pár ezer új beoltott van naponta, Magyarország világviszonylatban egyelőre jól áll átoltottság szempontjából. A hivatalos tájékoztatás szerint a beoltottak száma csütörtökig meghaladta az 5 millió 636 ezret, ebből 5 millió 475 ezren már a második részoltáson is túl vannak. Ahhoz azonban, hogy megértsük, valóban jól állunk-e és ez pontosan mit is jelent, érdemes összevetni a hazai oltási statisztikát más országokéval.
Az Our World in Data globális adatbázisából kiderül, hogy 100 emberre átlagosan 53,6 dózis vakcina jut, és eddig összesen több mint 4,3 milliárd adagot adtak be világszerte. Augusztus elejéig a világ összlakosságának 15 százaléka számított teljesen beoltottnak, és több mint 29 százalék kapta meg legalább az első részoltást. A fejlődő és a szegényebb országok között azonban e téren is hatalmas szakadék tátong.
Ha megnézzük, országonként hány beadott dózis jut száz főre, kiderül, hogy - nem meglepő módon - az afrikai országokban különösen rossz a helyzet. Míg Máltán az augusztus 3-ai adatok alapján 172, Kanadában 132, Spanyolországban 123, az Egyesült Államokban pedig átlagosan 104 oltás jutott száz emberre, - az utolsó elérhető adat szerint ez itthon június 27-én 105 volt -, addig az afrikai országokban jellemzően tíz alatti ez a szám. Kenyában például 3,22, Elefántcsonparton pedig négy.
Ahol a legjobb a helyzet
Ahogy az a fenti adatokból is látszik, a legátoltottabb országok között van Málta, ahol a lakosság közel 91 százaléka kapott legalább egy részoltást, Izland (79,3 százalékkal), Kanada (77,1 százalékkal), Spanyolország (69,8 százalék), és az Egyesült Királyság (69,1 százalék). De hatvan százalék felett jár Olaszország, Franciaország, Németország és Ciprus is. Magyarországon a lakosság 58,3 százaléka kapott legalább egy részoltást. E tekintetben tehát valóban jól állunk - amennyiben nem nézzük, hogy milyen oltóanyagokkal sikerült elérni ezt az arányt.
Akik nagyon le vannak maradva
Összességében Afrikában a legrosszabb a helyzet, egyes országokban a lakosság kevesebb, mint 2 százaléka oltott. Szudánban ez az arány például 1,44 százalék, Nigériában pedig 1,27 százalék. Egyiptomban sem állnak sokkal jobban: az itt élők mindössze 3,7 százaléka immunizált valamilyen mértékben az oltásoknak köszönhetően. Oroszországban közelítenek a 26 százalékhoz, Bulgáriában 15 százalék körül járnak, Ukrajnában pedig 8,82 százaléknál, ami szintén nem túl jó arány. A Kongói Demokratikus Köztársaságban és Haitin viszont kimondottan tragikus a helyzet: egyelőre nincs olyan ember, aki mindkét részoltást megkapta volna - emeli ki témával foglalkozó összefoglalójában a bbc.com.
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürgeti, hogy a COVAX - méltányos vakcinahozzáférést biztosító globális elosztási program - keretében azon országok, amelyek bővében vannak az oltóanyagnak, juttassanak belőle minél többet a szegényebb országokba is, ezeken a területeken ugyanis - ahogy a statisztikából is látszik - igencsak akadozik a vakcinaellátás.
Eközben a világ számos országában már elindult, vagy hamarosan indul az emlékeztető oltások beadása. Itthon már igényelhetik a 3. oltást azok, akik legalább 4 hónapja estek át a második részoltáson. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashat.) Németország is bejelentette, hogy hamarosan hozzáférhetővé tesznek egy harmadik adagot a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájából, az Egyesült Királyságban pedig szeptembertől indul az emlékeztető oltások beadása a veszélyeztetett csoportokba tartozóknak.
