A koronavírus-járvány terjedésének legfontosabb feltétele, hogy legyen, aki átadja, és legyen aki elkapja a betegséget. Ehhez pedig fizikai közelségre van szükség az emberek között. A tömegközlekedési járművek utastere tipikusan ilyen hely. A repülőgépek fedélzete pedig - ahol még a rövid utakon is elég sok időt töltenek el az emberek közös légtérben, illetve a betegek az üléssorok között haladva sok, mások számára is elérhető felületet megérinthetnek - különösen alkalmas a fertőzések továbbterjedésére.
Ezek szerint egy világméretű járvány esetén nem biztos, hogy a legjobb ötlet repülni, de reálisan nézve ma még nem kell attól tartani, hogy az utazás során könnyen megfertőződünk a potenciálisan halálos betegséggel. Ennek egyrészt az az oka, hogy a koronavírus-fertőzések javarésze igen enyhe lefolyású, másrészt súlyos tünetek elsősorban a legyengült immunrendszerű embereknél alakulnak ki, akik talán kisebb valószínűséggel vállalkoznak hosszú útra. De a legfontosabb, hogy a járvány potenciális pusztítóereje egyelőre a relatíve alacsony esetszám miatt nem képes kibontakozni, a fertőzés veszélye ugyan fennáll, de Európában elenyészően kicsi. Hogy ez ne is változzon, arra szolgálnak a világméretű járványellenes intézkedések.
Mit tehetünk mi magunk a megelőzésért?
Nem csak a hatóságok, hanem az egyes emberek is sokat tehetnek a fertőzés és a megbetegedés megakadályozása érdekében. Mostanában elég sok szó esett például a légzésvédő maszkok használatáról. Aki nagyon fél, a repülőgépen is viselhet ilyet, de ha csak óvatos, akkor érdemes ismernie néhány biztonsági szabályt.
Howard Weiss , a Pennsylvania Állami Egyetem biológia professzora, és Vicki Hertzberg , az Emory Egyetem ápolási adattudományi központjának igazgatója nemrégiben közreadták javaslataikat arról, hogy miként járulhatunk hozzá a légzőszervi fertőzések terjedésének csökkentéséhez, ha replőgépen utazunk - számolt be a National Geografic magazin.
Szerintük a bizonyitétok arra utalnak, hogy az ablakok mellett helyet foglaló utasok vannak a legnagyobb biztonságban, mert nekik van a legkisebb esélyük, hogy érintkezésbe kerüljenek egy fertőzött utastársukkal. (Ezt a mellékelt ábra is szemléletesen mutatja.) A fertőzés repülőgépeken való terjedésével a WHO is foglalkozott . A szervezet tanulmánya szerint a fertőzött személy melletti két sorban elég nagy kockázata van a vírus átadásának, de igazi veszélyben csak egy fertőzött közvetlen közelében lévők vannak, a többiekre a fertőzött személy viszonylag alacsony átviteli kockázatot jelent.
A koronavírusról nincs elég ismeret, de az orvosi szakértők úgy gondolják, hogy a patológiája hasonló lehet, mint a többi légúti fertőzésnek, mint például az influenzának . Weiss professzor a National Geographic-nak azt mondta, hogy az ablak mellett biztonságosabb, mert a folyósónál ülők mellett valószínűleg sok ember mozog, de gyorsan mozognak, így összeségében meglehetősen alacsony a valószínűsége annak, hogy bármelyik utasra átragadnak a kórokozók.
Megelőző intézkedések
Egyelőre korai még pontosan megmondani, hogy a koronavírus miként terjed a leghatékonyabban. Korábban a cseppfertőzést valószínűsítették, de azóta az is kiderült, hogy széklettel is képes terjedni. Mégis feltételezhető, hogy az orr-, garatváladék, illetve nyálcseppek segítségével utaznak a vírusok a legkönnyebben, s a koronavírus esetén is alkalmazhatók azok az óvintézkedések, amelyeket az influenza és nátha ellen is bevetünk.
Mik ezek a szabályok? Emily Landon, a Chicagói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó orvosszakértője szerint mintegy kétméteres távolságot kell tartani a potenciálisan fertőzött személytől. Szokásosan oltásokat adnak a vírusok ellen, de a koronavírusra még nincs meg a vakcina . Ezért a higiéniának különösen nagy jelentősége van. Szappannal alaposan (legalább 20 másodperces dörzsöléssel) mossunk kezet, ne légszárítóval, hanem törölközővel (repülőn például saját papírzsebkendővel) szárítsunk kezet, fertőtlenítő folyadékot vagy kendőt is használjunk, ha van rá lehetőség.
