Egészségünket sok minden befolyásolja, egyebek mellett a levegő szennyezettsége is. A környezeti terhelés által okozott megbetegedések egyik vezető oka a kisméretű aeroszol részecskék tömege – ismertebb nevén a szálló por –, amely elsősorban a helytelen lakossági tüzelésből ered. De a közlekedés is jelentős légszennyezést okoz, főként a nagyobb városokban, illetve a forgalmasabb utak mentén. Azonban nem csak a kültéri légszennyezettség miatt kellene aggódnunk, hiszen a beltéri levegőminőség is fontos szerepet játszik egészségi állapotunk alakulásában – hívta fel a figyelmet az Egészségvonal cikke.
Ennyi mindennel szennyezzük a benti levegőt
„A munkahelyek, iskolák, otthonok levegőjének minőségét több tényező befolyásolja. Meghatározó a kültéri levegő minősége is, de számít a beltéri szennyezők forrása, a szellőztetés módja, illetve az, hogy alkalmazunk-e olyan technológiákat – például légtisztító berendezést –, amelyek csökkentik a szennyezőanyagok koncentrációját” – magyarázta dr. Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) levegőhigiénés szakértője.
Kiemelte, hogy az emberek jellemzően nem szellőztetnek, ha kint nem tiszta a levegő, ugyanis attól tartanak, hogy a rossz levegő bekerül a beltéri környezetbe. Ez azonban egy káros beidegződés. „Nem is gondolunk arra ilyenkor, hogy bent mennyi légszennyező forrás van, és szellőztetés nélkül mennyire feldúsulhatnak a káros anyagok. Elég csak az általunk kilélegzett szén-dioxidra gondolni, de említhetjük a dohányzást, a felvert port, a sütés-főzés során keletkező anyagokat, a füstölők és a takarítószerek használatát is” – sorolta a beltéri légszennyezettséget fokozó tevékenységeket.
Milyen bajt okozhat a rossz levegő?
A szennyezett levegő belélegzésének rövid és hosszú távú hatásai egyaránt vannak. Leggyakrabban légúti tünetek – például a légúti irritáció, köhögés, légzési nehézségek – lépnek fel, de kialakulhatnak akár szív- és érrendszeri problémák is, például szívritmuszavar. Ezeken felül a rossz levegő a kognitív funkcióra is negatív hatást gyakorol. Ha például magas a szén-dioxid – vagy más légszennyezők – koncentrációja a szobában, akkor romlik a gyermekek tanulási képességei, de a felnőtteknél is csökken a koncentráló- és munkavégzési képesség. Hosszú távon a krónikus légúti-, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is nő a légszennyezettség hatására.
Így kell jól szellőztetni
Az energiaválság idején a szellőztetés szükséges hossza még fontosabb kérdéssé vált, és egyes ajánlások szerint már akár 60-90 másodpercig is elegendő kinyitni az ablakokat. Az NNK szakértője szerint azonban ez sajnos nem igaz, ennyi idő alatt ugyanis lehetetlen megfelelő mértékű légcserét elérni. Ha nem jelentős a kinti és a benti hőmérséklet különbsége, akkor akár egy negyedórás szellőztetés is belefér, nagy hőmérséklet-különbség esetén viszont ez az idő csökkenthető, hogy ne hűtsük ki nagyon a szobát. Ám ilyenkor is legalább 5 percig szellőztessünk.
Persze az sem mindegy, hogyan szellőztetünk. Lehetőleg tárjuk ki teljesen az ablakot, és legyen kereszthuzat. Ha az ablakot csak bukóállásra nyitjuk, akkor a belső hőmérséklet ugyan lecsökken, a levegő viszont csak kismértékben cserélődik ki. Otthon legalább naponta 2-3-szor szellőztessünk, az iskolában viszont minden szünetben szükséges lenne.
Sokan nem tudják azt sem, hogy az új nyílászárók hátránya, hogy a természetes légcsere teljesen megszűnik, ebben az esetben tehát még fontosabb a megfelelő szellőztetés. Ez hatványozottan igaz, ha nyílt égésterű berendezés, például gázkazán is van a lakásban.
Mivel a gyermekek szervezete még fejlődésben van, esetükben különösen oda kell figyelni, hogy milyen minőségű levegő veszi őket körbe. Ennek ellenére az NNK vizsgálatai azt mutatják, hogy az iskolák 80 százalékában nem szellőztetnek eleget. De az érzékenyebb lakossági csoportok közé tartoznak a várandósok is.
