A szeróma tulajdonképpen a szervezet válasza a vér- és nyirokedényeket, valamint a környező szöveteket károsító műtétre: a sebben kialakult vagy hátrahagyott üreget savóval, vérrel, főként nyirokkal telíti fel, aminek eredményeként a seb elődomborodik, enyhe bőrpír övezi, valamint érzékennyé válhat. Általában 7-10 nappal a műtét után jelenik meg, az érintett területen ilyenkor folyadékkal teli duzzanatot érezni.
Bár nem hozható összefüggésbe a rákos sejtekkel, leggyakrabban mellrákot kezelő műtétek után, valamint mellkisebbítés, mellimplantátum, mellbiopszia, plasztikai műtét, helyreállító sebészeti beavatkozás követően fordul elő. Mindezek mellett kisebb fülkagyló trauma is vezethet a kialakulásához, főként a fülporc és a fülporchártya között. A hasfalplasztika után sem ritka a szeróma képződése, sőt, a lágyéksérvműtétek egyik leggyakoribb velejárója a vérömleny kialakulása mellett. Laparoscopos műtétek után szignifikánsan több esetben fordul elő, mint nyitott műtétek után.
Az operáció utáni sebek korai szövődménye, a legtöbb esetben magától elmúlik, vagy általában konzervatív módon orvosolható problémát jelent, de előfordul, hogy nem tűnik el, hanem a folyadék felszívódása után hegesedik. A szervülő (nem kiürült, hanem keményebb kötőszövetté átalakuló) szeróma tartós, maradandó elváltozást eredményezhet, ilyenkor az érintett terület keményebb, tömöttebb maradhat, a felette lévő bőr behúzódhat, ez élettani szempontból normális folyamat. Legtöbbször egy hónapon belül, súlyosabb esetekben azonban akár egy évig is fennállhat, mire elmúlik.
Leggyakrabban műtétek, sebészeti beavatkozások után jelentkezik a szeróma
A szeróma kialakulása nem megjósolható, de vannak kockázati tényezői: kor, mellméret, rákos csomópontok a hónaljban, korábbi biopszia, véralvadásgátló heparin vagy a hormonérzékeny daganatok kezelésénél használt tamoxifen alkalmazása. Nem szabad összekeverni a haematomával (vérömleny), a lymphocelével és a tályoggal . Ennek érdekében CT-, MR- és ultrahangos vizsgálat is bevethető.
Kezelése
Ha a terület fájdalmassá válik, és nehezen gyógyul, a dréncső az egyik legjobb módszer a műtéti területen képződő szövetnedv elvezetésére, amit csak akkor szoktak eltávolítani, ha már nagyon kevés váladék ürül rajta, vagy a természetes kiürülés és felszívódás megtörtént. Súlyos esetében akár többször is szükség lehet a dréncsövekre, ami azonban annyiban kockázatos, hogy növeli a fertőzések esélyét és lassítja a sebgyógyulást.
Ha a szeróma 6-8 héten belül fennáll, felmerül a felszúrás igénye, de ilyenkor számolnunk kell a felülfertőzés veszélyével. A szerómát legtöbbször szúrással, vagy egy kis helyen történő megnyitással ürítik ki, a kitakarítás során gyakran alkalmaznak öblítést is. Ilyenkor nyomókötés használata javasolt.
Ha nem múlik, fel kell keresni az orvost, és nem árt megfigyelni, hogy mennyi folyadékkal lett több a hólyagban, mennyivel nőtt a duzzadt terület, érezni-e bőrpírt , melegséget, fájdalmat, a műtéti vagy sérült helyre milyen nyomást gyakorol. Meleg borogatással még gyorsabban múlik el, néhány óránként maximum 15 percig érdemes rajta hagyni a nem túl forró pakolást. Ez segíti a folyadék elvezetését, és enyhíti az egyéb műtéti tüneteket.
Ügyelni kell rá, hogy ne gyakoroljon nyomást a műtéti területre, és ne okozzon fertőzést, ezért érdemes folyamatosan ellenőrizni. Kiürítésére azért van szükség, mert késlelteti a sebgyógyulást, és kiváló táptalajként elősegíti a fertőzést.
Forrás: Medical News
