Az ügyben – mint azt akkor megírtuk – a Szigetvári Járási Ügyészség emelt vádat tavaly márciusban, a Szigetvári Járásbíróság pedig kedden nyilvános tárgyaláson hozott ítéletet. A Pécsi Törvényszék csütörtöki közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a sértett nő 2020. május 3-án került be egy baranyai kisváros kórházának szülészeti és nőgyógyászati osztályára. Tünetei nyomán laparoszkópiás műtétre volt szükség, amelyet másnapra írtak ki.
Sóoldatos üvegbe töltötték a fertőtlenítőszert
A műtétet megelőzően egy munkatársa kérte meg az elsőrendű vádlottat, egy műtőssegédet, hogy vigyen a műtőbe felületfertőtlenítő szert a takarításhoz. A mellé beosztott másik műtőssegéd, az ügy másodrendű vádlottja társaságában reggel 8 óra körül mentek el a kórház raktárhelyiségébe, hogy beszerezzék a kért anyagokat és az operációhoz szükséges textíliákat. Eközben úgy döntöttek, hogy a fertőtlenítőt a tárolására használt ötliteres edényből áttöltik egy kisebb edénybe, hogy majd aztán abból a szülészeti műtőnél elhelyezett fertőtlenítő kannába töltsék át. A raktárban viszont nem találtak megfelelő méretű edényt mindehhez.
Az elsőrendű vádlott ezért átment a raktár mellett műtőtérbe, ahonnan magához vett egy félliteres, fiziológiás sóoldatot tartalmazó, felcímkézett üveget. A sóoldatot a mosdókagylóba öntötte, majd a raktárban a másik műtőssegéd segítségével megtöltötte az üveget a fertőtlenítőszerrel. Ezt utána a harmadik emeleti műtő előterébe vitték, ahol a műtéthez szükséges eszközöket tartalmazó asztalra tették. Csakhogy ezután mindketten megfeledkeztek arról, mit töltöttek az üvegbe.
A nem sokkal később kezdődött műtét során a műtősnő felkérte az elsőrendű vádlottat, hogy töltsön fiziológiás sóoldatot a műtét során használt steril tálba. A műtőssegéd ekkor az előtérben lévő asztalról felvette a fertőtlenítőt tartalmazó sóoldatos üveget, amelynek tartalmát a steril tálba töltötte. A harmadrendű vádlott, a műtétet végző orvos így – tudta nélkül – fiziológiás sóoldat helyett kétszer 20 milliliter fertőtlenítőszert fecskendezett a sértett hasüregébe, továbbá a műtét során használt eszközt is ezzel nedvesítették be.
Az orvos megpróbálta elhallgatni a hibát
A műtősnő már csupán az operációt követően, a műtéti heg lemosása során észlelte a fertőtlenítőszer viszkózus állagát. Ezt azonnal jelezte is a műtőssegédnek, akinek azonnal eszébe jutott, hogy véletlenül rossz sóoldatos üveget használt a steril tál megtöltéséhez. A történtekről rögtön értesítették az orvost, aki viszont ahelyett, hogy referált volna az osztályvezető főorvosnak, illetve kezdeményezte volna a beteg újbóli megoperálását, inkább megkérte a műtőssegédet és a műtősnőket, hogy ami történt, maradjon közöttük. Megnyugtatta őket, hogy mivel éjszaka ő lesz az ügyeletes, majd fokozottan odafigyel a betegre.
A megoperált beteg az éjszakai órákban rosszul lett, másnapra pedig rendkívül rossz állapotba került. Az orvos többször is megvizsgálta, infúziót és sürgős vérképet rendelt el. Mivel a beteg reggelre életveszélyes állapotba került, az orvosnak tudnia kellett, hogy a fertőtlenítőszer bekerült a hasüregébe. Mégsem jelentette az esetet még ekkor sem az osztályvezető főorvosnak, valamint nem kezdeményezett azonnal reoperációt sem. A beteg végül a kórház intenzív osztályára került, majd a sebészeti osztály vezetője reoperációt hajtott végre rajta. Utóbbi műtét során a harmadrendű vádlott asszisztált, és mind ekkor, mind a beavatkozást követő konzultáció alkalmával hallgatott a történtekről.
A beteg kritikus állapotban került vissza az intenzív osztályra, majd onnan a hozzátartozók kérésére a pécsi klinikára. Ott hunyt el szeptember 17-én többszervi elégtelenség következtében. A bíróság által megállapított tényállás szerint halála és a felületfertőtlenítő szer hasüregbe kerülése között közvetett ok-okozati összefüggés állt fenn. A Szigetvári Járásbíróság...
- az elsőrendű vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt kettő év fogházra – melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette – és kettő év műtőssegéd foglalkozástól eltiltásra;
- a másodrendű vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt nyolc hónap fogházra – melynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette –;
- a harmadrendű vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt egy év hat hónap börtönre – melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette – és kettő év szakorvos foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ügyész, a vádlottak és védőik három munkanapot tartottak fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére, így az ítélet nem jogerős.
Borítókép: illusztráció, Getty Images
