Az érfalak egészségét többféle betegség (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint), valamint káros szenvedély (dohányzás, egészségtelen ételek fogyasztása) is veszélyezteti. Vizsgálatukra nyaki, más néven carotis ultrahangot végeznek el az orvosok, mellyel nem csupán a nyaki verőerek állapotát ismerhetik meg, de átfogó képet kaphatnak a szervezet többi artériájának állapotáról is.
Az agy irányában haladó erek átjárhatósága rendkívül fontos a megfelelő vérellátottságért. Ezért a stroke-on átesett, illetve agyi keringési zavarban (röviden TIA) szenvedő betegeknek az orvosuk kötelezően kiírja ezeket a vizsgálatokat. Tartós szédülés, gyengeség esetén szintén javasolják az érfalak állapotának felmérését, lehetséges ugyanis, hogy a tünetek mögött keringési gondok állnak.
Milyen gyakran végezzük el a vizsgálatot?
Kockázat esetén háromévente érdemes elvégezni a nyakiverőér-ultrahangot. 45 év felett azoknak ajánlott, akiknek a családjában előfordult stroke, szív- és érrendszeri betegség, netán magas a vérnyomásuk , koleszterinproblémáik vannak, illetve akik diabéteszesek, erős dohányosok vagy túlsúlyosak.
A bő negyedórás vizsgálat Doppler ultrahanggal történik, melynek segítségével meg tudják állapítani a vizsgált erekben áramló vér sebességét és irányát. Fény derülhet továbbá arra is, hogy van-e az erekben trombózis, illetve ha igen, okozhat-e elzáródást. Hogy a legpontosabb képet kaphassák, az orvosok a nyak mindkét oldalán elvégzik a vizsgálatot, de a röntgennel ellentétben az ultrahang minimális megterhelést sem jelent a szervezetre, emiatt nem kell tartani tőle.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: