Az alváskutatók akkor jöttek rá az idegen környezetben felbukkanó különös álmok jelenlétére, amikor pár évtizeddel ezelőtt alváslaborokban kezdték tanulmányozni az embereket. Ekkor ragadt rá a jelenségre az "első éjszaka hatása" név is. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy az agy bal oldala jobban aludt, mint a jobboldala az első éjszaka során. Ez valószínűleg az evolúciós örökségünk része, amely védelmez bennünket egy ismeretlen környezet lehetséges veszélyeivel szemben. Hiába tudjuk, hogy egy szállodai szobában nem kaphat el álmunkban az oroszlán, attól még az evolúciós mechanizmus rendszeresen fel fog ébreszteni bennünket, különösen első éjszaka. Mivel pedig jobban emlékszünk az álmainkra, amikor sokszor ébredünk fel, valószínűleg ez az oka, hogy úgy tudjuk felidézni azokat, mintha élénkebbek lennének a szokásosnál - írja a BBC tudományos magazinja, a Science Focus.
Mivel az agyunk bal oldala ébrebb van, mint a jobb oldala, azért idegen helyen nem tudunk olyan pihentetően aludni, mint megszoktuk. Ez arra utal, hogy az emberekben van valami közös a madarakkal és a tengeri emlősökkel, amelyeknek gyakran csak az egyik agyféltekéjük alszik, míg a másik őrködik. Yuka Sasaki, a Brown Egyetem kutatója és csapata rátalált egy úgynevezett lassú hullámra az agyműködésben, amelynek aktivitás nagyobb volt a jobb félteke egyes területein, mint a bal félteke megfelelő részén.
Zavaros a helyzet alvás ügyben
Az alvásra a test újratöltésének folyamataként gondolunk, pedig agyunk alvás közben meglehetősen aktív. Valójában arról, hogy mi is zajlik ilyenkor az irányítószervünkben, elég kevés fogalmunk van. Egy ideig úgy gondolták, hogy az alvás során dolgozza fel a tudatunk a napi élményeket, archiválja a fontos dolgokat, és megszabadul a feleslegtől. De erre az elméletre is született cáfolat. Így elsősorban abban lehetünk bizonyosak, ha nem alszunk megfelelően, akkor a szervezetünk egy idő után nem lesz képes fenntartani a zavartalan működését. Hogy ebben az álmainknak mi a szerepük, az nem világos pontosan, ahogy az sem, hogy milyen hatással van ránk, ha az álmok megnyugtatóak, ijesztőek, titokzatosak, reálisak vagy éppen fantasztikusak.
Azt is csak találgatjuk, hogy alvás közben a memória úgy működik-e, mint egy végtelenített magnószalag, amelyre felveszünk valamit, ami ott is marad addig, amíg a következő felvétel felül nem írja. Így az utolsó álmunkra emlékeznénk. De előfordulhat az is, hogy a legintenzívebb álom rögzül a legerősebben, és azt vagyunk képesek felidézni az ébredés után.
Az élénk álmok lehetnek pozitívak vagy negatívak, de reálisak és fantasztikusak is. A tudósok tudják, hogy az álmok az úgynevezett gyors szemmozgásos (REM) alvás közben születnek. A REM fázisú alvás általában 90 percenként következik be, és 20-25 percig tart. A felnőttek az éjszakai alvás mintegy negyedét töltik REM-fázisban. Azaz, aki elég időt szán az éjszakai alvásra, naponta két órát is álmodhat.
Sokféle ok
Az élénk álmoknak sokféle okuk lehet a stressztől és szorongástól kezdve a traumás eseményeken (például közelállók halálán, bántalmazáson, súlyos baleseten) át a gyógyszerszedésig vagy a terhességig. A kezelésük is elsősorban az okok feltárásával és meggyógyításával történik. Az orvosok a zavaró élénk álmok, például rémálmok kezelésére általában nem ajánlanak gyógyszert, hanem egyéb pszichiátriai technikákat alkalmaznak - írja a Health Line magazin.
Az élénk álmokat azonban nem szabad elhanyagolni, mert van néhány gyakori mellékhatásuk, amelyeknek komoly következményei is lehetnek.
Nappali álmosság. Ez olyan koncentrációs és memóriaproblémákat okozhat, amelyek befolyásolhatják az iskolai vagy munkahelyi teljesítményt. Ahol nagy összeszedettség kell, például egy gépkocsivezetőnél, sebészorvosnál vagy forgalomirányítónál (persze számos más példát is hozhatnánk) ez a jelenség akár a rutinfeladatok elvégzését is megnehezítheti.
Hangulati problémák. Az élénk álmok érzelmileg erős befolyást gyakorolhatnak, amivel depressziót vagy szorongásos tüneteket okozhatnak. Ez akkor jelent különösen komoly problémát, ha a zavaró álmok újra és újra visszatérnek. Ezek miatt érdemes felidézni a régi bölcsességet, hogy "az éjszaka rossz tanácsadó".
Alvásképtelenség. Ha valaki állandóan rosszat álmodik, valószínűleg - tudatosan vagy tudat alatt - megpróbál elmenekülni a várhatóan bekövetkező újabb rossz álomtól. Ha nem alszik el, akkor ezt a célt el is érheti. De a nem alvás tönkreteszi a szervezetet.
Öngyilkos gondolkodás. Az emberek egy része arról számol be, hogy öngyilkossági gondolatok , ötletek forognak a fejében álmában. Ez rendkívül komoly és nyugtalanító probléma. Ha az öngyilkos hangula t és gondolatok az ébrenlét idején is fennmaradnak, feltétlenül érdemes segítséget kérni a megszakításuk, megszüntetésük érdekében.
