Alvás "orrba-szájba"?
Alvást helyettesítő orrsprayt fejlesztettek ki nem régiben az Egyesült Államokban. A majmokon végzett kísérletek szerint az állatok a szer hatására alvás nélkül is jobban teljesítettek az agyi éberséget vizsgáló teszteken, mint a normálisan alvó társaik.
- Ezek szerint leáldozott az alvás kora?
- Kétkedéssel fogadom az ilyen híreket - mondta a HáziPatika.com-nak dr. Novák Márta pszichiáter, szomnológus, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézetének docense.
- Alvásra szüksége van az agynak és a teljes szervezetnek. Időlegesen meghosszabbítható az ébrenléti szakasz, kitolható a pihenés ideje, de teljesen elhagyni nem lehet az alvást, épp ezért tartom nagyon félrevezetőnek, ha "alvást helyettesítő" szerekről szólnak a hírek.
Ma már nem is lehet olyan kísérleteket végezni embereken, hogy teljesen megvonjuk tőlük az alvást, maximum azt vizsgálhatják önkénteseken a kutatók, hogy mi történik, ha egy-egy alvási szakaszt szakítanak meg.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az "álmodozások kora"
- Hogyan alszunk? Mi történik ilyenkor az agyunkban?
- Az alvásnak több szakasza van, poliszomnográfiás vizsgálattal ötféle alvásstádium különíthető el. Az 1. a szendergés. Ez az átmenet az alvás és az ébrenlét között. A 2. a könnyű, még mindig felszínes alvás. A 3. és 4. fázis már mélyalvási szakasz, a kettő között csak minőségi különbség van, más agyhullámok keletkeznek, negyedikben a legmélyebb az alvás.
Az 5. szakasz a REM (Rapid Eye Movements) alvás , magyarul a gyors szemmozgásos alvás, a tudomány jelenlegi álláspontja szerint ilyenkor a leggyakoribb az álmodás. Ha valaki nem teljesen csukott szemmel alszik, akkor lehet is látni a szemgolyóit, amint ide-oda cikáznak.
- Az ember gyakran így éli meg ezt a folyamatot, de azért ez nem ilyen hirtelen következik be, valóban folyamat. Az alvásba nem egy pillanat alatt lépünk át, először - ahogy az előbb is felvázoltam - fokozatosan szendergünk el általában. A pillanat valóban nem megfogható az alvó számára. Nem vagyunk még tisztában minden folyamattal, ami alvás közben történik, ráadásul minden ember más és más.
Alvás - patikamérlegen
- Akkor tehát nem is vizsgálható, mérhető tudományosan az alvás?
- Dehogynem. Az alvásmedicina és alváskutatás egy nagyon gyorsan fejlődő, izgalmas kutatási terület. Fontos élettani ismereteink vannak, sokféle idegélettani funkcióval is tisztában vagyunk. Vannak laboratóriumok, ahol kifejezetten az alvást vizsgálják, kutatják.
- Hasonló helyen vizsgálják azokat is, akik alvászavarban szenvednek?
- Igen, speciális alváslaborokat kereshetnek fel azokt, akiknek problémájuk van az alvással, itt diagnosztizáljuk a különböző alvászavarokat .
- Hogyan? Ott alszik a beteg?
- Igen, ez az egyik módja. Persze a páciens beszámolóját is meghallgatjuk, illetve a hálótársa is elmondja, hogy mit tapasztal. De valóban, az alváslaborban történő alvásból tudunk meg igazán sokat a problémáról.
A páciens saját hálószobát kap, és elektródákat helyezünk a testére, fejére. Ezek egy számítógéphez kapcsolódnak, így figyeljük az agyi tevékenységét, a légzését, a mozgását, és készítünk egy poliszomnográfiás felvételt: ennek elemzése után tudjuk felállítani a diagnózist. Vizuális megfigyelést is végeznek a szakemberek, így látható, megfigyelhető például a nyugtalan láb szindróma vagy az alvajárás. A kapott információk kiértékelés több órát is eltart.
Ha az alvás zavar(t)
- Hogy kerülhet valaki ilyen alváslaborba?
- Jelenleg csak néhány ilyen alvásdiagnosztikai labor, illetve centrum van Magyarországon, ezek vegyesen társadalombiztosítás által finanszírozottak, illetve magánrendelők. Általában orvosi beutalót kérnek, de ez intézményenként eltérő.
- A háziorvosok is kezelik az alvászavart?
- Sajnos gyakran a háziorvosok nem feltétlenül ismerik a tüneteket, illetve kezelési lehetőségeket. A betegek egy részét lehet kezelni az alapellátásban, de fontos lenne, hogy a családorvos el tudja dönteni: mikor kell a pácienst beutalni szakemberhez. Van, amikor súlyosbítja az alvászavart, ha altatót rendelünk, tehát nem mindegy, hogy milyen információk alapján dönt az orvos a kezelésről.
Az alváslaborokban általában pszichiáter, pszichológus is dolgozik, és pszichoterápiás, illetve alváshigiénés tanácsadás is van. Ez utóbbi azokat a szempontokat elemzi, amelyeknek megváltoztatása segít a páciensnek, hogy a jelenlegi élethelyzetében javuljon az alvása.
Legjobban: