Bejelenteni igen, de engedélyeztetni már nem kell az étrendkiegészítőket. A hivatal legfeljebb mérgező összetevők esetén intézkedhet.
A fitneszbotrány valószínűleg alaptalan: Béres Alexandra fogyasztóshow-jában ugyanis - szemben azzal, amit egy kiesett versenyzője állít - szabályosan bejelentett termékkel segítette versenyzői fogyását. Az illetékes Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet vezetője, dr. Martos Éva szerint ez csak annyit jelent, hogy az edző törvényesen járt el, azt azonban nem, hogy az alkalmazott szer hatásos és biztonságos. A táplálékkiegészítőket ugyanis nem engedélyeztetni kell, csupán bejelenteni. A gyártó kitölt egy adatlapot, magyar nyelvű címkét mellékel, s megadja az összetevőket - ennyi a dolga. Az intézet kéri a hatásokat igazoló tudományos bizonyítékokat, amelyek alapján eldöntik, hogy a termék megfelel-e az étrendkiegészítő definíciójának, illetve, hogy ártalmatlan-e. Ha azt ígérik, hogy jótékony hatással van az egészségre is, akkor igazolni kell azt is, hogy ez tudományosan megalapozott. Laboratóriumi vizsgálatok végzésére az intézetnek nincs felhatalmazása. Ahogy arra sem, hogy a nem megfelelőnek ítélt termékek forgalmazását megtiltsa, legfeljebb csak nagyon veszélyes anyag esetén.
- Minden bejelentőt tájékoztatunk arról, ha baj van a terméke összetételével vagy jelölésével, például, ha túl nagy dózisú a növényi hatóanyag, nem engedélyezett vitamin- és ásványianyag-formák vagy tudományosan nem igazolt állítások vannak a termék címkéjén. A bejelentő igazolást kap, ami csak azt jelenti, hogy a gyártó, forgalmazó a bejelentési kötelezettségének eleget tett. A saját belátása szerint dönthet viszont arról, hogy a kifogásolt dolgokon változtat-e. A termékért kizárólag a gyártó és a forgalmazó a felelős - mondja Martos Éva. Az intézet főigazgatója szerint a piacon, az interneten vagy különböző terjesztőkön keresztül számolatlanul zúdulnak termékek a fogyasztókra e minimális biztosíték nélkül is.
- Az étrendkiegészítők esetében még az esetleges mellékhatásokról sincs bejelentési kötelezettség, ahogy annak sem igen van nyoma, hogy egy-egy szer kire, miként hat.
Hatósági eljárást csak az ÁNTSZ tud kezdeményezni, amennyiben a termék súlyos egészségkárosító hatása igazolható, vagy nem felel meg a rendelet előírásainak.
A javasolt adagokat, a hatóanyagok nevét, mennyiségét mindenképpen fel kell írni a termékre. A táplálékkiegészítő terápiás, gyógyító hatással nem rendelkezhet.
- Az elmúlt évben létrehoztunk egy szakértői testületet, amely arra hivatott, hogy értékelje a felhasználni kívánt növények hatásait, alkalmazhatóságát, ártalmatlanságát. Elkészült egy 204 tételből álló lista az étrendkiegészítőkbe nem javasolt gyógynövényekről, ez azonban nem kötelező erejű - tájékoztat Martos Éva.
Azt, hogy mi a veszélyes, úgy tűnik, inkább a tapasztalat döntheti el, egyelőre azonban még az is vitatott: valóban szükség van-e táplálékkiegészítőkre. Azt a szakértők sem vitatják, hogy bizonyos élethelyzetekben, betegségek esetén segíthet a hagyományos élelmiszerek "mesterséges kiegészítése", ezeknek a rendszeres szedése azonban már nem biztos, hogy szükséges. Egy-egy ásványi anyag, vitamin, nyomelem folyamatos, esetleg túlzott pótlása ugyanis hozzászoktatja a kényelmes megoldáshoz a szervezetet, amely maga már nem is lesz képes természetes formájában "kigyűjteni" ezeket az anyagokat.
