Az ember életében két olyan periódus is van, amikor különösen gyors növekedésen megyünk keresztül. Az egyik a születést követő első néhány év, a másik pedig a serdülőkor, amikor a kamaszok akár egyetlen nyár alatt több centimétert is nőhetnek – olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán.
A gyors növekedés ideiglenesen megzavarja a keringést
Az intézmény Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, dr. Szabó Attila gyermekgyógyász hipertónológus szerint kamaszkorban ezt a gyors növekedési ütemet a keringési rendszer nem mindig tudja lekövetni – pedig a vérnyomásnak gyakran kell gyorsan adaptálódnia bizonyos élethelyzetekhez, például ahhoz, amikor fekvő helyzetből hirtelen felállunk. A tinédzsereknél mégis gyakran előfordulhat, hogy a rohamosan változó testben nem tud a megfelelő nyomással elegendő vér jutni a központi idegrendszerbe, így szédülés, illetve ájulásközeli állapot alakulhat ki. Az alacsony vérnyomás miatt jelentkező panasz különösen a vékonyabb testalkatú gyerekeknél fordul elő sűrűn.
„Másik tipikus példája a vegetatív idegrendszer adaptációs zavarának, amikor a tinédzserek hosszú órákon keresztül állnak egy tanévnyitó vagy -záró ünnepségen. Ilyenkor a meleg miatt a perifériás részen az erek kitágulnak, vagyis nem a központ felé áramlik a vér, a szervezet a keringést nem tudja megfelelően szabályozni. Tehát ez nem a klasszikus magas vérnyomás, hanem az alkalmazkodási zavar, vagyis ez önmagában nem betegség. Amint a kardiovaszkuláris rendszer szinkronba kerül a növekedéssel, lecsökkennek a panaszok” – szögezte le az egyetemi tanár.
A vérnyomásod a nap folyamán természetes módon ingadozik: nappal nagyjából 10 százalékkal magasabbak az értékek, mint éjszaka. A vérnyomást azonban – nemcsak a felnőttek esetében, hanem a tinédzsereknél is – a napszakon kívül még számos tényező befolyásolja, például a stressz, de akár az időjárás is.
Fontos az alapos kivizsgálás
Azonban hiába gyakori a kamaszok körében a szédülés és az ájulás, ha ilyen panaszok jelentkeznek, mindenképpen indokolt egy orvosi kivizsgálás, hogy valóban ki tudják zárni a vérnyomásproblémákat. Fontos például, hogy álló és fekvő helyzetben is megmérjék a vérnyomást és a pulzust. Ha pedig felmerül a magas vérnyomás gyanúja, akkor 24 órás vérnyomásmérést is elrendelhet az orvos. Csak így lehet elkülöníteni egymástól a tinédzserekre jellemző adaptációs zavart a valódi magasvérnyomás-betegségtől.
Míg ugyanis korábban főként a felnőttek és az idősek betegsége volt a magas vérnyomás, addig manapság egyre több gyereket érint ez a probléma. Ennek hátterében a mozgásszegény életmódot és az elhízást sejti a szakember.
Életkor szerint ilyen a normál vérnyomásérték
A gyermekgyógyász professzor arra is kitért, hogy a gyerekek és fiatalok normális vérnyomását nem lehet egyetlen általános értékben meghatározni. A vérnyomás ugyanis nagyban függ a kortól, a nemtől, a testmagasságtól és a rassztól is, ezért ezeket a paramétereket mindig figyelembe kell venni.
Egy 1-2 éves kisgyermeknél például normál esetben nem haladja meg a 90-100/50-60 higanymillimétert (Hgmm) a vérnyomás, a serdülőknél viszont már a felnőttkori 120/80-as értékhez közelít. Egy 17-18 éves, 160 centiméter magas tornász és egy 195 centiméteres kosárlabdázó esetében is teljesen más a normál érték. A vérnyomásnak a szervezet minden pontjára el kell juttatnia a vért, ezt viszont egy majdnem kétméteres fiú esetében csak nagyobb nyomással tudja megtenni a szív-érrendszer. A magas sportolók normál vérnyomásértéke tehát mindig magasabb, mint alacsonyabb társaiknak.
Ugyanakkor a pulzus normál tartománya is változik a kor előrehaladtával. Míg egy csecsemőnél 100 fölötti pulzusszám is normális lehet, addig a felnőtteknél 60 és 100 között az ideális, de a 100-hoz közeli már izgalmi állapotot jelez.
