Amint arra dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont radiológusa felhívta a figyelmet, az eltérések típusáról és azok pontos elhelyezkedéséről a lágyrész ultrahangvizsgálat adhat pontosabb diagnózist.
Elváltozások a hónaljban – mi okozhatja?
"A bőr alatt kitapintható kisebb-nagyobb csomókat gyakorlatilag bárhol felfedezhetünk a testünkben. Mégis leginkább a nyakon, az emlőben, valamint a hajlatokban (hónalj és lágyék régió) figyelnek fel ezekre a páciensek. A hónaljban, a lágyék régióban és a nyakon kitapintható csomók főként nyirokcsomó megnagyobbodás következményei. Az egyéb lágyrészekben, gyakorlatilag a testünkön bárhol jelentkezhet jóindulatú zsírszöveti felszaporodás (lipóma) és a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása (atheroma), melyek sokszor nagy rémületet keltenek" – mondja dr. Róna Ágnes.
A hónaljban 20-40 nyirokcsomó található, ezek a felső végtag, a mellkas, valamint a has felső részéről érkező nyirokfolyadékot szűrik, megnagyobbodásuknak számtalan oka lehet. Leginkább vírusos és bakteriális fertőzésekre adott természetes válaszreakcióként alakulnak ki, de ebben a régióban irritáció (pl. szőrtelenítés) és kozmetikumokra adott allergiás reakció is szerepelhet a kiváltó okok között. Felmerülhet továbbá az emlőt, mellkasfalat vagy az azonos oldali felső végtagot ért trauma, illetve a közelmúltban kapott védőoltást követő reakció. Általánosságban elmondható, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomók viszonylag kis részét okozzák daganatok (ez esetben az elváltozás általában fájdalmatlan). Mivel azonban az emlőből származó nyirokfolyadék körülbelül 75 százaléka az axilláris nyirokcsomókba kerül, ezért felnőtt nők esetében a kitapintható nyirokcsomók további vizsgálata mindig szükséges az emlődaganat áttét kizárására. Emiatt is óriási jelentősége van a havi rendszerességgel végzett emlő áttapintásnak, melynek során a hónalj áttapintását is el kell végezni.
Mit árul el az ultrahang a hónalji nyirokcsomókról?
Ha a páciens megnagyobbodott nyirokcsomót talál a hónalji régióban, az orvos számára a nyirokcsomó tapintata, lokalizációja, a beteg egyéb panaszai, valamint az esetleges vérképeltérések is fontos információt nyújtanak. A hajlatokban, vagyis a hónaljban (axilláris régió) és a lágyékhajlatban (inguinális régió) lévő nyirokrendszer vizsgálatában, a nyirokcsomók méretének, szerkezetének és jellegének megítélésében pedig elsősorban az ultrahangvizsgálat nyújt segítséget.
"Klinikailag jelentős nyirokcsomó-megnagyobbodásról akkor beszélhetünk, ha a kérdéses elváltozás legkisebb átmérője meghaladja a 10 mm-t. Természetesen, ettől kisebb átmérőjű csomók (különösen, ha azok kemény tapintatúak és környezetükkel összekapaszkodtak is figyelmet igényelnek, ha már ismert daganatos betegség áll fenn a páciensnél, és áttétet keresünk. A méretnél azonban fontosabb az adott elváltozás morfológiája" – magyarázza Róna doktornő. A normális nyirokcsomókra jellemző, hogy környezetüktől sokszor nehezen különíthetők el, ám gyulladás vagy daganatos érintettség esetén jellegzetes képet láthatunk az ultrahangvizsgálat során. Ha az ultrahanglelet reaktívnak ír le egy nyirokcsomót, akkor gyulladás áll a háttérben. Amennyiben a lágyrész ultrahangvizsgálata során gyanús képlet vagy patológiás szerkezet ábrázolódik, akkor a pontos diagnózist ultrahangvezérelt szövettani vagy citológiai vizsgálat biztosíthatja, melynek során a kérdéses nyirokcsomóból mintát veszünk, amit a patológiai laborban mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá. Az aspirációs citológiai vizsgálat, amennyiben szükséges, egyéb vizsgálati módszerekkel is kiegészülhet – ismerteti dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont radiológus szakorvosa.
