Aki esténként órákon át a tévé előtt ül, talán nem gondol arra, hogy ennek hosszú távon az agy egészségére is lehet hatása. A National Institutes of Health kutatása azonban összefüggést talált a középkorban gyakori tévézési szokások, és az évtizedekkel később mért kedvezőtlenebb agyi állapot között.
Így hat a tévézés az agyra
A kutatás 1700 résztvevője, akik mind 45 és 64 év közöttiek voltak, beszámoltak arról, milyen gyakran tévéznek, illetve mennyit ülnek a munkahelyükön. Több mint két évtizeddel később valamennyien agyi MRI-vizsgálaton estek át.
A gyakori tévénézőknél emellett – a CNN beszámolója szerint – több úgynevezett fehérállományi hiperintenzitást is találtak az MRI-felvételeken. Ezek az agy kisereinek károsodásával összefüggő eltérések, amelyek kapcsolatba hozhatók a kognitív hanyatlással és a demenciával.
Kapcsolódó cikk
Nem mindegy, mit csinálsz, amíg ülsz
Érdekes módon a munkahelyen ülve töltött idő nem mutatott hasonló kapcsolatot az agyi eltérésekkel. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a tévénézés többnyire passzív tevékenység, míg a munkavégzés során gyakran gondolkodunk, problémákat oldunk meg, kommunikálunk és különböző feladatokat végzünk. A kutatók szerint ezért nem feltétlenül az ülés önmagában jelent problémát, hanem az is számíthat, hogy közben mennyire aktívan használjuk az agyunkat.
Nem kell kidobni a tévét
A kutatás nem bizonyítja, hogy a tévézés okozza az agy kedvezőtlen változásait. Mivel megfigyeléses vizsgálatról van szó, csak összefüggést tud kimutatni. Az sem zárható ki például, hogy a későbbi agyi változások már korábban befolyásolták a résztvevők életmódját. A szakértők szerint ezért nem szükséges teljesen lemondani a tévézésről, inkább arra érdemes figyelni, hogy a több órányi passzív képernyőzés ne szorítsa ki a mozgást, a társas kapcsolatokat, az olvasást vagy más, szellemileg aktív tevékenységeket.
