A röntgennel is igazolt törés gyógyításához sokszor a gipszrögzítés is elegendő. Ezt konzervatív kezelésnek nevezik. A konzervatív kezelésnél kezdetben gipszsínt vagy hasított gipszet helyeznek fel. Zárt gipszet nem tehetnek fel ilyenkor, az első héten ugyanis a törött végtag tovább duzzadhat, ezért helyet kell biztosítani a térfogatnövekedésnek. Egyes csuklótöréseket a gipszrögzítés felhelyezése előtt helyre kell billenteni. Ezt a fájdalmas beavatkozást általában helyi érzéstelenítéssel, egyes helyeken pedig rövid bódító altatásban végzik. A sérülés és első ellátás után egy héttel teszik fel a zárt, végleges gipszet, amelyet 5-6 hétig szükséges viselni.
Figyelni kell az ujjak színére
Ha a gipszrögzítés túl szoros, érzészavar jelentkezhet az ujjakon. Azonban az ujjak színére is érdemes odafigyelni: ha ujjaink fehérek és hűvösek, akkor az artériás oldal, ha pedig duzzadtak és kékek, akkor a vénás oldal károsodott. Bármelyik elváltozást észleljük, azonnal jelentkezzünk gipszigazításra! Nagyon fontos, hogy a gyógyulási idő alatt rendszeresen mozgassuk át a gipszes végtag szabadon lévő ízületeit, beleértve az ujjakat, a könyököt és a vállat.
Műtétre is szükség lehet
Ha olyan mértékű az elmozdulás a törésben, hogy nem lehet helyre billenteni vagy nem lehet gipszrögzítésben jó helyzetben tartani a gyógyulás idejéig, akkor műtétre lesz szükség. Az operáció célja a törés előtti helyzet és a legnagyobb stabilitás elérése. A tört darabok egyesítését a leggyakrabban lemezzel oldják meg, amelyet csavarokkal rögzítenek a csonthoz. Ez olyan mértékű stabilitást ad, hogy a sebgyógyulás 10-14 napja után már megkezdhető az óvatos gyógytorna.
A gyógytorna célja, hogy újra "megtanuljuk" előre- és hátrahajlítani, hüvelykujj és kisujj felé billenteni, valamint a tenyeret forgatni lefelé és felfelé. Egyes esetekben egyéb fizioterápiás kezelésre is szükség lehet. A lemezt és a csavarokat egyébként nem feltétlenül kell eltávolítani a későbbiekben sem - ha nem okoznak problémát, akár bent is maradhatnak.
Nem lesz olyan, mint régen
A teljes gyógyulás és a mozgékonyság visszanyerése akár több hónapot is igénybe vehet. A végleges állapot azonban gyakran rosszabb lesz, mint a törés előtt. A törés ugyanis rossz helyzetben - gipszrögzítés és műtét esetén egyaránt. A pácienseket a legjobban az szokta zavarni, hogy nem nyerik vissza teljesen az ízület mozgékonyságát. A baleset után csuklótáji deformitás is visszamaradhat, bár ez inkább csak esztétikai probléma.
A kis csontok közötti szalag sérülései esetén instabilitást is érezhetünk, amelyhez fájdalom is társulhat. Emellett akár ínszakadás is bekövetkezhet - konzervatív és műtéti kezelés után is. Ilyenkor nem tudjuk kinyújtani az érintett ujjat. A probléma csak műtéttel, ínáthelyezéssel orvosolható. Ez leggyakrabban a hüvelykujjat érinti.
Kopás és fájdalom
Gyakran előfordul, hogy a szoros gipszrögzítés, az elmozdulással járó törés gyógyulása vagy a műtét hege beszűkíti a csuklóalagutat, így kialakul a csuklótáji alagút szindróma . Ezen általában nem segít sem az éjszakai felpolcolás, sem a szteroidinjekciós-kezelés - mindenképpen műtétre lesz szükség. Ha a törés rossz helyzetben - tehát elmozdulva - gyógyul, az a későbbiekben ízületi kopáshoz vezethet. A csuklótörés legsúlyosabb szövődménye pedig a krónikus regionális fájdalom szindróma, amely a sérülés súlyosságától függetlenül kialakulhat. Általában a túl szorosan felhelyezett gipszrögzítés idézi elő.
