Kétnapos konferenciára gyűltek össze Ótátrafüredre a V4-es "visegrádi országok" egészségügyi szakemberei, hogy konzultáljanak az egyre égetőbb problémává váló nővér- és szülészasszisztens-hiányról. Jól képzett egészségügyi szakemberekből ugyanis nemcsak Magyarországon, de Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is egyre nagyobb a hiány - írja az Inforádió .
Lengyelországban a legnagyobb a hiány
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ( OECD ) statisztikái szerint százezer emberre Lengyelországban jut a legkevesebb, 5,4 nővér a V4-es országok közül - hívta fel a figyelmet Zofia Malas, a lengyel nővérkamara elnöke. Szlovákia ebben a rangsorban a harmadik helyen áll. Náluk százezer emberre 5,7 nővér jut csupán - tette hozzá Iveta Lazorová, a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának elnöke. E számok alapján északi szomszédainknál egyetlen nővérnek közel harminc betegről kell gondoskodnia, míg Németországban például csupán hét páciens jut egy nővérre.
Tomáš Válek, a Cseh Egészségügyi Dolgozók Uniójának elnöke szerint az anyagi megbecsülés és a továbbképzés lehetősége egyaránt segíthet megtartani az országban képzett szakembereket. "Az illetékeseknek illene tudatosítaniuk, hogy amennyiben a visegrádi országokban a nővérek bére nem éri el a legkevesebb 2000 eurót (600 ezer forint), úgy nem fogják ezt a szakmát választani a fiatalok" - szögezte le Tomáš Válek.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adatai szerint az ápolók, szakápolók alapbére 139 ezer forint. Ez az összeg a különféle pótlékokkal, túlórapénzekkel és kiegészítésekkel együtt sem éri el a bruttó 200 ezer forintot. Sok egészségügyi dolgozó másodállást kénytelen vállalni, hogy eltarthassa a családját.
