Nullszaldóval kezdték az évet a kórházak, az esztendő végére mégis elérheti a kifizetetlen számlák összege az 50 milliárd forintot a fekvőbeteg-ellátóknál - idézi a Világgazdaság Rásky Lászlót, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkárát. Tavaly 67,7 milliárd forintos kintlevőséggel zárták az évet a kórházak és a háttérintézmények, az idén július végén a lejárt adósság 37 milliárd forint volt. 2019-ben egyébként havonta átlagosan 4,2 milliárddal nőtt a kifizetetlen számlák összege, 2020-ban viszont már 5,2 milliárd a havi növekmény.
Változtatni kellene a finanszírozáson
Az adósság a rossz finanszírozási struktúra és a veszélyhelyzet alatti finanszírozási változások miatt emelkedett tovább, noha az év első felében, illetve a nyáron az intézmények fél-, illetve negyedgőzzel működtek a koronavírus-járvány okán.
"Az intézményekben a kiadások egyre nagyobb hányadát teszik ki a bérek, illetve bér jellegű költségek, de a rezsit is fizetniük kell. Ráadásul a járványügyi helyzet miatt növekedett bizonyos eszközök költsége, miközben a csökkenő ellátási esetszám miatt jó néhány eszköz beszerzése drasztikusan visszaesett" - így Rásky, aki hozzátette: fontos lenne a finanszírozást hozzáigazítani a gyógyítás költségeihez. Jelenleg ugyanis az egészségügyi rendszer állami finanszírozása nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához.
A szakember szerint nyilvánvaló, hogy az elektív (előre tervezhető) műtétek számának csökkenése közvetlen hatással van az eszközrendelésekre. Továbbra is igaz ráadásul, hogy a minőségi és megfelelő számú eszköz biztosításához szükségesek az ellenőrzött és jó minőségű importszállítások. A magyarországi gyártókról szólva az OSZ titkára kiemelte: nem kivételezést kérnek, hanem egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Továbbra is azt szeretnék, ha növelni tudnák a hazai ellátásban a részarányukat, amely pillanatnyilag 18 százalék.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: