Az idős kor fizikai kihívásai, valamint a munkaképes korúak körében tapasztalható egészségtelen életmód a nem fertőző és krónikus betegségek gyakoribb előfordulásához vezetnek. Ezek pedig egyre inkább szükségessé teszik a drága és hosszan tartó kezeléseket. Nem elég, hogy növekednek az egészségbiztosítási költségek, a munkáltatók valószínűleg egyre kevésbé egészséges embereket látnak alkalmazottaik között, ami befolyásolhatja a termelékenységet - ha nem tesznek lépéseket a trend hatásának mérséklésére.
Gyorsan emelkedő egészségügyi költségek
Az Aon felmérése (a világ vezető kockázatkezelési-, biztosítási-, viszontbiztosítási- és humánerőforrási tanácsadó cégéről van szó) arra enged következtetni, hogy a vállalatok egy része már rájött a cselekvés, az egészségügyi programok - a szűrések, az oktatás, az aktív wellness - szükségességére. Ezek a programok ugyanis kulcsfontosságúak az általános orvosi költségek csökkentéséhez. Az egészségi problémák nemcsak a vállalkozásokra, hanem az egyénekre és a társadalmakra is hatással vannak. Az egészségügyi ellátás költsége sokkal gyorsabban emelkedik, mint az infláció. Ez azt jelenti, hogy az orvosi kiadások még gyorsabban drágulnak, mint más áruk és szolgáltatások árai. Az Aon jelentése szerint 2017-ben az orvosi költségek átlagos globális növekedése 8,2 százalék volt a világméretű 2,8 százalékos inflációs rátával szemben, ami 5,4 százalékos nettó áremelkedést jelent. Jövőre ez a tendencia valószínűleg vissza fog fordulni - de csak lassan.
Ez az új trend nem az egészségügyi ellátás költségének csökkenése, hanem az infláció előre jelzett növekedése miatt következik be. A bruttó egészségügyi áremelkedési ráta 8,4 százalékos lesz, az infláció 3,1 százalékos, azaz a globális nettó egészségügyi költségnövekedés 5,3 százalékra mérsékelhető. A változások a különböző országokban nagyon eltérőek lehetnek.
Magyarország kilóg a trendből
Néhány ország - Honduras, Costa Rica, Venezuela, Brazília, Litvánia, Szlovákia, Libanon, Egyiptom, Pakisztán - nagyon meredek költségnövekedésre számíthat. Észak-Amerikában (4,7 százalék) és Európában (4,1 százalék) volt a legalacsonyabb a költségnövekedés 2017-ben. Meglepő lehet, ám Magyarország nem tart a világ-, sőt az európai trenddel sem. Nálunk idén az infláció az Aon szerint 2,4 százalékos lesz, a bruttó egészségégügyi költségnövekedés pedig 2,2 százalékos, azaz a költségek nettó értékben 0,2 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint egy évvel korábban. Jövőre az infláció 3,3, az egészségügyi drágulás rátája 4,0 százalékosra várható, ami 0,7 százalékos nettó egészségügyi költségnövekedést eredményez. (Könnyen lehet azonban, hogy ha a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadások felzárkóznának az európai átlaghoz , akkor ez a területen mért drágulás rátáját is befolyásolná.)
Az Aon Global Medical Trend Rates felmérése kimutatta , hogy a kiadásokra olyan súlyos nem fertőző betegségek voltak a legrosszabb hatással, mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás. A jövőbeni kockázatokat befolyásoló tényezők - magas vérnyomás, fizikai inaktivitás és elhízás - mind az egészségtelen életmódhoz kapcsolódnak.
A jó hír, hogy ezek a kockázati tényezők megelőzhetőek. A felmérések eredményei megmutatják, hogy az életmóddal kapcsolatos egészségügyi problémáknak az emberek mindinkább tudatában vannak , ahogy azzal is, hogy törődniük kell önmagukkal. Ez különösen a fiatalabb generációra jellemző. Egy közelmúltbeli felmérés kimutatta, hogy a brit egyetemi hallgatók négyszer többet költenek egészségükre és fittségükre - beleértve az edzőtermi aktivitást és másfajta testmozgást is -, mint elődeik 10 évvel korábban.
Megéri a munkaadóknak, hogy fizessenek
Mivel a munkaerő egészsége nemcsak a munkáltató által jó szándékból szponzorált egészségügyi programokhoz kötődik, hanem a termelékenységhez is, a vállalkozásoknak kifejezetten hasznos, ha segítik munkatársaikat a betegségeket megelőző lépések megtételében.
A munkaadók ezekkel a programokkal tulajdonképpen újfajta költségcsökkentési módszereket vezetnek be, mert a betegségek miatti kiesések nyomában megjelenő irdatlanul magas kiadások komoly része eltüntethető. E programok magukban foglalják az egészségügyi támogatások áttervezését, a munkavállaló pedig választhat, hogy az egészségesebb életmódban vagy különféle egészségügyi költségeinek fedezésében kapjon-e támogatást. Elősegíthetik egy olyan munkahelyi gyakorlatot is, amely lehetővé teszi az egészségesebb munkahelyi tevékenységeket, például az álló íróasztalok melletti munkavégzést vagy a sétálva lefolytatott üzleti megbeszéléseket, illetve a kerékpáron munkába járást.
Az Aon felmérése szerint a válaszadók közel 70 százaléka mondta, hogy cégük saját wellnessprogramokat kínál. Öt általánosan rendelkezésre álló programtípus létezik: - Kivizsgálási, felülvizsgálati programok (a válaszadók 83 százaléka számolt be ilyenről), például orvosi ellenőrzések, szűrések és mammográfia.
- Oktatási programok (72 százalék), például wellness-felkészítés, fitneszoktatás és webes szolgáltatások.
- Wellness-szolgáltatások (69 százalék), például hát- és derékmasszázs, vagy a dohányzásról való leszokást segítő tanácsadás.
- Fejlett értékelési programok (64 százalék), például a táplálkozással és a droghasználattal kapcsolatos értékelés és tanácsadás.
- Coaching programok (55 százalék), például ösztönző programok, és specialisták elérésének segítése.
Az alkalmazottak helyes életvitelének előmozdítása nemcsak az orvosi költségek csökkentésére irányul, hanem a munkaerő értékének növelésére és a termelékenység emelésére is. Ezek a programok ugyanis segítenek megtartani a legtehetségesebb munkatársakat, növelhetik a munkahely iránti elkötelezettséget, javíthatnak az ügyfelek elégedettségén, növelhetik az értékesítést, és javulhat tőlük a kibocsátott termékek és szolgáltatások minősége is. Végső soron az egészségmegőrzéssel a cégek hozzájárulhatnak működési és üzleti sikereikhez.
