„Kicsírázott a burgonya! Mi a teendő?” – teszi fel a kérdés Facebook-oldalán a Maradék Nélkül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer-pazarlás ellen küzdő programja. A bejegyzés szerint a csírák megjelenése önmagában még nem jelenti azt, hogy ne lehetne elfogyasztani a hosszabb ideje tárolt burgonyát. Fontos azonban, hogy felhasználás előtt ne csak a csírákat szedjük le, hanem a zöldség külső felszínén esetleg kialakult zöld részeket is vastagon vágjuk ki.
Mint arra ugyanis a Maradék Nélkül felhívja a figyelmet, a zöld foltok intő jelként arról árulkodnak, hogy az érintett részeken magas lehet a burgonya szolanintartalma. A szolanin egy toxikus anyag, amely egyaránt megtalálható a burgonya levelében, bogyótermésében és gumójában, mivel fontos szerepet játszik a kártevők és kórokozók elleni védekezésben – írja korábbi cikkében a Nébih Szupermenta. A burgonya gumójában akkor gyűlik fel nagyobb mennyiségben, ha azt például nem megfelelő, világos helyen tárolták (és ezért kicsírázik), vagy ha esetleg mechanikai sérülés érte. A szolanin jellemzően a burgonya héjában és a csírákban koncentrálódik.
A magas szolanintartalom kesernyés ízt ad a burgonya érintett részeinek, de nem csupán ezért nem javasolt ezeket elfogyasztani. Nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve a mérgező vegyület olyan panaszokat okozhat, mint a keserű vagy égő érzés a szájban, a gyomorfájás, illetve hasmenés, émelygés, hányás. Súlyosabb mérgezés esetén idegrendszeri tünetek is felléphetnek, így akár gyengeség, zavartság.
Borítókép: Getty Images
