Bodza: nem csak teának való
Nem minden bodza fogyaszthatóVárosiaknak sem kell messzire kirándulni érte, vidéken meg szinte minden portán megtalálható. Gyógynövényként, különleges csemegék alapanyagaként, természetes ízesítő és színező szerként is ismert.
h i r d e t é s
Ismerjük meg!
A fekete bodza (Sambucus nigra) a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, cserje, de olykor 2-3 méter magas fává is fejlődik. Összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, 2-3 magvas, fekete bogyók. Mérsékelt éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta felhasznált növény.Miért jó?

A növény egyik gyógyhatású része - a drog - a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, nagyon kevés ciánglikozidot tartalmaz. A bodza friss terméseiben szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is van. A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzatból üdítőital készíthető. A termése gyümölcssavakat, vitaminokat, cseranyagot, antocián-festékeket tartalmaz. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.
A bodzacserje levele cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak, lázcsillapítónak használják, koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
Jó tudni!
A fekete bodza rokona, a gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése általában enyhe lefolyású, hányással-hasmenéssel járó növényi mérgezést okozhat, amely elsősegélyt vagy orvosi segítséget nem igényel. Ugyanis nemcsak levelei, de éretlen gyümölcsei is cián-glükozidokat (sambunigrin, prunasin) tartalmaznak.Megismerhető arról, hogy a gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig a szár végén lévő bogernyőt alkotnak, szintén fekete bogyótermései - eltérően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak.
Hogyan fogyasszuk?

Tippek-tanácsok
Virágja ízesítésre szolgált, gyengébb borokat lehetett muskotályos aromájával feljavítani, termését pedig színezőanyagként is használták nemcsak fonal festésére, hanem a vörösboroknak szép mélyvörös színt is kölcsönözve vele.Érdekességek
Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) már megemlíti a fekete bodzát, főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani".h i r d e t é s
Értékelje a cikket!