Nem is olyan hasznos a D-vitamin?

A D-vitamin évek óta az egyik legnépszerűbb étrendkiegészítő, amelyről úgy tartják, hogy segíthet megelőzni szívbetegségek, a cukorbetegség, a depresszió és daganatos betegségek kialakulását. E hatást azonban tudományos bizonyíték nem igen támasztja alá.

A D-vitamin nagyjából 10 éve lett igazán felkapott étrendkiegészítő. Míg két évtizeddel ezelőtt az amerikai felnőttek kevesebb mint 1 százaléka, addig egy 2017-es felmérés szerint már minden ötödik felnőtt szedett valamilyen D-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítőt. Valójában azonban a mai napig nincs tudományos egyetértés abban, hogy miként is lehet meghatározni a D-vitamin-hiányt, valamint hogy milyen az ideális D-vitamin-szint az emberi szervezetben.

10 éve lett igazán felkapott étrendkiegészítő.
10 éve lett igazán felkapott étrendkiegészítő. Fotó: iStock

A legfrissebb kutatások: rák, szívbetegségek, csontritkulás

Bár a témában történt kutatások valójában nem meggyőzőek, mégis, az alacsony D-vitamin-szintet hajlamosak vagyunk összekapcsolni a rák, a cukorbetegség , különféle szívbetegségek és a depresszió kialakulásával.

Mennyi vitamint szedjünk? Korábbi cikkünkért kattintson !

Bizonyított tény, hogy a D-vitamin segíti a szervezetünkben a kalcium felszívódását, ami pedig fontos a csontjaink egészségéhez. Talán emiatt feltételezzük, hogy a D-vitamin-tartalmú étrendkiegészítők segíthetnek csontjaink egészségének megőrzésében és megvédhetnek a csonttörésektől. Egy tavaly októberben publikált átfogó kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy sem a magas, sem az alacsony dózisú étrendkiegészítőknek nincs ilyen hatása. Nincs tehát bizonyíték arra, hogy a D-vitamin valóban növelné a csontsűrűséget, ezáltal pedig csökkentené a törések kockázatát. Éppen ezért a szakemberek szerint, ha a szervezetünk D-vitamin-szintje rendben van, semmi értelme étrendkiegészítőket szednünk.

Egy novemberben megjelent másik tanulmány is a D-vitamin egészségügyi hatásait vizsgálta. A kutatók 26 ezer 50 év feletti egészséges amerikait vontak be a felmérésbe: a résztvevők egyik fele D-vitamin-tartalmú étrendkiegszítőt kezdett el szedni, míg a a másik felük placebotablettákat kapott. A kutatók több mint 5 évig követték nyomon a résztvevők egészségi állapotát, és arra a megállapításra jutottak, hogy a D-vitamin szedése nem csökkentette a rák, a stroke vagy a szívroham kialakulásának kockázatát.

Idén februárban egy újabb tanulmány jelent meg a témában: ezúttal a D-vitaminos kiegészítők és a daganatos megbetegedések közötti összefüggéseket vizsgálták. A kutatók nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az étrendkiegészítők csökkenték a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, ám az bebizonyosodott, hogy a D-vitamin 13 százalékkal csökkentette a daganatos megbetegedéssel összefüggő elhalálozás esélyét. A kutatás azonban azt nem vizsgálta, hogy közvetlenül a D-vitamin-kiegészítők felelősek-e a rákos halálozási arány csökkenéséért, vagy esetleg azzal érték el ezt a hatást, hogy megerősítették a szervezet immunrendszerét.

Feleslegesek az étrendkiegészítők?

Szakemberek úgy látják, hogy amennyiben szervezetünknek megfelelő a D-vitamin-szintje, akkor valójában teljesen felesleges ilyen típusú vitaminokat pluszban szednünk. A D-vitamin-raktárainkat pedig napozással tölthetjük fel legegyszerűbben és leghatékonyabban. Ehhez nem szükséges órákig süttetni magunkat a tűző napon - már az is bőven elég, ha hetente 2-3 alkalommal 10-15 percet eltöltünk a napsütésben.

Fottás: webmd.com

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +10, +20 °C

A napsütés mellett a gomolyfelhők is megnövekszenek, elszórtan kell záporra, zivatarra készülni, de nem fog mindenhol esni. Élénk lesz az északkeleti szél, a legmelegebb órákban 26, 32 fok közötti hőmérsékleteket mérhetünk. Szombaton frontmentes idő lesz, de továbbra is kettősfront jellegű tünetek jelentkezésére kell számítani. Görcsös és migrénes fejfájás is felléphet, gyakoriak lehetnek a keringési panaszok. Többen ok nélküli ingerlékenységet tapasztalhatnak. A hőérzet ingadozó, helyenként az esernyő is kellhet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)