K-vitamin: fontosabb, mint gondolnánk

A legtöbb ember tisztában van vele, hogy szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez miért van szükség A-, B-, C-, D-, vagy E-vitaminra. A K-vitamin már sokak látókörébe nem kerül be, pedig fontos szerepe van.

Amikor körülbelül kilencven évvel ezelőtt Henrik Dam dán biokémikus a laboratóriumában kísérletezve észlelte, hogy a koleszterinmentes diétán tartott csibék egy része vérzékeny lett, és véralvadási nehézségekkel küzdött, még nem sejthette, hogy 1943-ban Edward Doisyval megosztva orvostudományi Nobel-díjat kap a K-vitamin felfedezéséért. Dam ugyanis arra jutott, hogy az állatok állapotáért egy "vérzéscsökkentő" vitamin hiánya felelős, amit K-vitaminnak nevezett el.

K-vitamin
A K-vitaminban gazdag spenótból változatos fogásokat készíthetünk. Fotó: Getty Images

Azóta kutatások sora igazolta, hogy a K-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik a véralvadás szabályozásában, a csontképzésben és az immunerősítésben is. Tudósok szerint még ennél is többet érdemes tudni erről a kevéssé értékelt mikrotápanyagról.

Mit "tud" a K-vitamin?

Az amerikai Tufts Egyetem Jean Mayer USDA humán táplálkozástudományi kutatóközpontjában dolgozik a világ egyetlen tudóscsoportja, amelyik kizárólag a K-vitaminra koncentrál - írja a theconversation.com oldalán megjelent cikkében Kyla Shea, a kutatócsoport tagja. Eredményeik jelentősek: az elmúlt évtizedekben például testszerte számos szövetben mutatták ki a K-vitamintól függő fehérjék jelenlétét, ami arra utal, hogy e mikrotápanyag fiziológiai szerepe sokkal összetettebb, mint eddig gondoltuk. Az artériás szövetekben található K-vitamintól függő fehérjék például segíthetnek megakadályozni az artériás meszesedést, ami súlyos esetben akár szívrohamhoz is vezethet. Mivel ezek a fehérjék a porcokban és a csontokban is jelen vannak, a kutatók többek között azt tanulmányozzák, hogyan befolyásolják az ízületi porckopást (osteoarthritis), valamint hogy az egyes élelmiszerekben milyen mennyiségben és formában fordul elő K-vitamin. A kutatóközpontban dolgozók az Észak-Amerikában általánosan fogyasztott élelmiszerek ezreiben mérték meg a K-vitamin mennyiségét.

Ha valakinek nincs elegendő K-vitamin a szervezetében, vérzékeny lehet, meggyengülhetnek a csontjai, és megnő az esély valamilyen szívbetegség kialakulására. Éppen ezért fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő K-vitaminszint fenntartására, és tisztában legyünk vele, milyen ételek fogyasztásával juthatunk nagyobb mennyiségben hozzá. A húsok, húskészítmények nagyszerű K-vitaminforrások, bőven van belőle a májban, a sertéskarajban, a szalonnában, a darált marhahúsban, sőt, a tojássárgájában is. Részletek!

Így juthatunk hozzá

Ahogy a B-, úgy a K-vitaminnak is több formája létezik: legalább 12-ről tudunk. A véralvadáshoz nélkülözhetetlen fillokinon, más néven K1-vitamin a természetben elsősorban zöld leveles zöldségekben (például a spenótban, mángoldban, fodros kelben, brokkoliban, káposztában) és növényi olajokban: szója- és repceolajban található meg nagy mennyiségben. A menakinont, vagyis a K2-vitamint állati eredetű élelmiszerek, például tejtermékek és egyes húsok rejtik. A csontképzésben fontos menakinonokat a bélbaktériumok is előállítják, bár tápértékük a kutatók szerint bizonytalan.

A K-vitamin megfelelő, vagyis ajánlott bevitele 18 év feletti férfiak esetében napi 120 mikrogramm, nőknél napi 90 mikrogramm. (Egy csésze nyers spenót 145 mikrogramm fillokinont tartalmaz.) A kutatók a K-vitamint tanulmányozva arra jutottak, hogy hiánya viszonylag ritkán okoz véralvadási rendellenességeket, mert az elfogyasztott ételekkel szinte mindenki eleget juttat belőle a szervezetébe. Aki nem, annak azt ajánlják, hogy tudatosan figyeljen oda rá, hogy K-vitamin tartalmú élelmiszereket is egyen.

És noha a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján az alacsony K-vitamin bevitel befolyásolhat bizonyos - a véralvadással nem összefüggő - egészségi állapotokat, ez nem igazán indokolja a K-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők szedésének szükségességét - írja Kyla Shea. A kutató szerint különösen a menakinon-tartalmú kiegészítők váltak igen népszerűvé az utóbbi időben, mert bizonyos "egészségügyi" előnyökkel kecsegtetnek. Véleménye szerint egyelőre nehéz pontosan meghatározni a K-vitaminok egyes fajtáinak egészségre gyakorolt hatásait. Ezért átfogó klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy biztonságosan lehessen ajánlani egyes K-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítőket. Addig viszont megbízhatóbb és élvezetesebb ennek élelmiszerekből történő "beszerzése" - magyarázza.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)