Ennek egyik fő oka a napfény hiánya, ez pedig együtt jár azzal, hogy testünkben a szokásosnál kevesebb D-vitamin termelődik. Így amikor eljön a tavasz, a legfontosabb, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, és kihasználjuk a napsütést. Ezzel „D-vitamin-készleteinket” tölthetjük fel – hiszen a napsugárzás hatására termelődik bennünk ez az immunerősítő anyag. A D-vitaminnak elsősorban a hiánya okozhat problémát - fogékonyabbakká válhatunk a fertőzésekre. Mindazonáltal a napozáson túl, kapszulákban való szedése sem garancia a megbetegedések ellen. Csodát tehát ettől sem szabad várni - ez 2021-ben is bebizonyosodott, miután sokan a koronavírus-járvány megfékezését várták e vitamintól.
Vannak emberek, akik soha nem betegek, de olyanok is, akik már attól ágynak esnek, ha kicsit megfújja őket a szél. Állóképességünkre számos dolog van hatással, érdemes ismerni ezeket.
A D-vitaminnál fontos tudni, hogy elértük-e azt a szintet, aminek emelésével már nem kapunk semmilyen jótékony hatást. Ráadásul a D-vitamin – ellentétben a C-vitaminnal – nem ürül ki gyorsan a szervezetből, könnyen elraktározódik, zsírban oldódó vitaminként. Ezért könnyen túl is adagolhatjuk ezt a vitamint - erre is figyelnünk kell. Az életkorral előrehaladva a D-vitamin-igény növekszik, akár egyharmadával többet (800 nemzetközi egységet) is szedhetnek a 71 évnél idősebbek a 19-70 közöttieknek ajánlott 600 nemzetközi egységnél. A „normál napozás egyébként sok embernek elég a naponta szükséges D-vitamin termelődéséhez, de ez egyénenként változik, és érdemes orvosunkkal konzultálni ez ügyben.
Felejtsük el a cukrot!
Az immunerősítés másik módja igen egyszerű: hagyjuk abba a finomított cukrok fogyasztását, mert károsítják szervezetünk védekezési képességét, továbbá növelik a gyulladások és a sejtkárosodás kockázatát. Áttételesen is kimerítik az immunrendszerünk energiáit. Fontos ilyenkor, hogy természetes élelmiszerekben lévő cukrokat (például gyümölcsökkel) fogyaszthatunk, de vitaminokkal és ásványi anyagokkal kiegészítve. Fontos figyelnünk általában is az étkezésünkre: a természetes alapanyagok nagyon fontosak, kerüljük a túlzottan mesterséges, „ipari” ételeket. Ez is segítheti immunrendszerünk működését. A szezonális gyümölcsök, a friss zöldségek segítenek ellenálló képességünk megőrzésében, visszanyerésében.
Immunrendszerünk 80 százaléka egy tudományos szakértő szerint a bél- és emésztőrendszerünkben „lakozik”. Az egészséges emésztés tehát a szervezet védekezőképességével is összefügg. A probiotikumok szedése ezért jótékonyan szabályozhatja bélrendszerünk és immunrendszerünk működését egyaránt. Természetesen a rendszeres testgyakorlás, edzés, tréning is fontos a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében, és ez máris összefügg immunrendszerünk erősítésével is. Tavasszal a kellemes séták, a kocogás, az erdei túrák, egy kis szintkülönbséget is „belevéve” sokat lendíthetnek közérzetünkön és ellenálló képességünkön is. A szakértők szerint heti legalább 150 percet edzéssel kellene töltenünk, hogy egészségünket megőrizzük.
A „magyar” vitamin
Figyelnünk kell a megfelelő hidratációra, a folyadékbevitelre és elegendő alvásra is szüksége van az immunrendszerünknek. Továbbá ne felejtsük: a stresszt is csökkentenünk kell az életünkben, mert a folyamatosan feszültségben élő, szorongó emberek immunrendszere legyengül, miután a szervezet energiáit a stressz elvonja a kórokozók elleni védekezéstől. Ha minderre már odafigyelünk, akkor ejthetünk még szót arról, hogy milyen vitaminokat és ásványi anyagokat érdemes még szednünk immunerősítőként. Elsőnek ilyenkor persze mindenkinek a C-vitamin jut eszébe.
Szent-Györgyi Albert révén „magyarnak” is mondható ez a vitamin. Erről egy viszonylag friss kutatás mutatta ki, hogy napi 1000-2000 milligramm 8 százalékkal rövidítette le a megfázások időtartamát. Ez felnőttekre vonatkozó adat volt, gyerekeknél valamivel hatékonyabb a C-vitamin: 14 százalékkal rövidebb idő alatt gyógyultak egy 11 ezer fős minta eredményei szerint.
A cink fontos nyomelem, amely az immunrendszerünk működését egyértelműen pozitívan befolyásolja. Egyrészt az immunsejtek tevékenységét segíti elő, másrészt az immunrendszer gyorsabb reagálását teszi lehetővé - a sejtek közötti kommunikáció javításával. Érdekes módon napi 75 milligramm cink szedése egy 575 fős mintán 33 százalékkal rövidítette le a megfázás (nátha) időtartamát. Hozzá kell tennünk: a cink normál napi adagja nőknél 8, férfiaknál 11 milligramm.
Nem lehetetlen
A szakértők ajánlásait tehát így összegezhetjük röviden: vigyázzunk a testsúlyunkra (ne hízzunk el), és hagyjuk el rossz szokásainkat, ne dohányozzunk, ne fogyasszunk túl sok alkoholt. Tartsuk be a higiéniai szabályokat (és ez nemcsak a koronavírus idején fontos), mossunk kezet alaposan, főzzük meg az ételeket úgy, hogy a fertőzések kockázatát minimálisra csökkentsük.
A tisztasági szabályok betartása mellett ügyeljünk a C- és D-vitamin, illetve a cink bevitelére. S még inkább vigyázzunk arra, amiről sokszor megfeledkezünk: emésztőrendszerünk jó működésére, mert mint láttuk, immunrendszerünk is nagyban függ attól, hogy sikerül-e megfelelő étkezéssel vagy probiotikumokkal fenntartanunk a béltraktus egyensúlyát.
