Normális esetben a szervezetünkben, pontosabban a vérünkben a kálium szintje 3,5-5 mEq/l között mozog. Ha ennél magasabb a kálium szintje, akkor hiperkalémiáról beszélhetünk, ez lehet enyhe, közepes vagy súlyos mértékű.
Miért fontos a szervezetnek a kálium?
A káliumnak nagyon fontos szerepe van a szervezetünk egészségének megőrzésében, például hozzájárul az izmok, a szív és az idegek megfelelő működéséhez is. Ahhoz is kálium szükséges, hogy az idegsejtek sikeresen továbbítsák az elektromos impulzusokat. Mivel a kálium nagyon fontos ahhoz, hogy a szívritmusunk megfelelő legyen, akár túl kevés, akár túl sok van belőle, az szabálytalan, abnormális szívritmust okozhat. Ez attól függően, hogy milyen mértékű a hiperkalémia, csak EKG-n észrevehető kilengésektől akár a szív megállásáig is okozhat eltéréseket. A hiperkalémia emellett megzavarhatja a vázizomzat működését, és akár - időszakos - bénulást is okozhat.
A szervezetünk sokkal jobban tolerálja, ha a káliumszint lassan, fokozatosan emelkedik, mintha hirtelen felugrik. Lassú emelkedés jár együtt például a veseelégtelenséggel. Mivel a káliumszint lassú emelkedéséhez nem társulnak komolyabb tünetek, sokszor csak akkor veszik észre, ha baj van, amikor már nagyon magas a káliumkoncentráció a szervezetben.
Mi utalhat hiperkalémiára?
A hiperkalémia sok esetben nem jár együtt tünetekkel, vagy a tünetek nagyon általánosak, például hányinger, fáradékonyság, izomgyengeség, bizsergő érzés. Súlyosabb hiperkalémia esetén a szívverés lelassul és a pulzus gyengén érezhetővé válik. Nagyon súlyos esetben a hiperkalémia a szív megállásával is együtt járhat.
Mi okozhatja?
A magas káliumszintet okozhatja veseelégtelenség, a mellékvese betegségei, vagy akár gyógyszerek is. A problémák sokszor össze is adódnak, például ha egy vesebetegnek olyan gyógyszert kell szednie, mely emelheti a vér káliumszintjét, akkor nála sokkal gyorsabban alakulhat ki hiperkalémia.
Vannak olyan betegségek is, melyek a testünk sejtjeiben lévő káliumot "eltávolítják" a sejtekből, így az bekerülhet a véráramba. A véráramban nagyjából a szervezetünk káliumtartalmának két százaléka található, a többi a sejtekben van, de ez az egyensúly könnyen megbomolhat. Ezt a jelenséget okozhatja például a diabéteszes ketoacidózis, de a sejtek pusztulásával együtt járó sérülések, égések, hemolízis vagy rhabdomyolisis is.
A vér káliumszintjét megemelő gyógyszerek közé tartoznak például bizonyos vízhajtók, nem szteroid gyulladásgátlók, vagy ACE-gátlók is. A káliumszintet növelik emellett a káliumban gazdag élelmiszerek, a káliumtartalmú étrend-kiegészítők, vagy azok a szerek, melyeket a sók visszapótlására szednek.
Mivel a magas káliumszint gyakran egy másik betegség tünete, ezért a kezelése is nagyban függ attól, hogy milyen okok húzódnak meg a kialakulásának a hátterében. A terápia függ az érintett beteg általános egészségi állapotától, a vérvizsgálati eredményektől, illetve attól, hogy milyen súlyosnak tekinthető a hiperkalémia. Az enyhe fokú hiperkalémia, különösen, ha nem társul mellé más betegség, nem igényel kórházi kezelést. Súlyosabb esetekben, vagy ha az érintettnek vesebetegsége van, esetleg cukorbeteg, kórházi tartózkodásra is szükség lehet, mert a nagyon magas káliumszint akár az életet is veszélyeztetheti.
A terápia során az étrendet úgy kell összeállítani, hogy az káliumban alacsony legyen, emellett be kell fejezni a káliumszintet megemelő gyógyszerek és étrend-kiegészítők szedését. Előfordulhat, hogy intravénás glükóz, inzulin, illetve kalcium beadására is szükség van, az első kettő segítségével "visszaterelhető" a kálium a sejtekbe, míg a kalcium a szívet és az izmokat védi meg. A gyógyszeres kezelés célja lehet a kálium kiürítése a szervezetből. Nagyon súlyos esetben, vagy amikor már a veseműködés is leállt, dialízisre van szükség.
