Gyomorégést akkor tapasztalhatunk, ha a gyomorsav visszajut a gyomorból a nyelőcsőbe. Normális esetben nyeléskor a nyelőcső alsó szakaszán található záróizom elernyed, hogy az elfogyasztott étel, ital akadálytalanul a gyomorba kerülhessen. A záróizom ezt követően ismét megfeszül. Amennyiben azonban a záróizom valamilyen oknál fogva rendellenesen funkcionál - meggyengül, nem zár megfelelően -, a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe (savas reflux) és gyomorégést okozhat.
Mi köze a dohányzásnak a gyomorégéshez?
A gyomorégés hátterében számtalan ok állhat. Egy-egy kiadós étkezés után sokan szenvednek az említett panasztól, de akkor is jelentkezhet, ha túlságosan zsíros, fűszeres, csípős fogást fogyasztottunk. Gyomorégést idézhetnek elő ezeken kívül a citrusfélék, a paradicsom, a hagyma, a csokoládé, illetve az alkohol- vagy koffeintartalmú italok is - ezekkel a finomságokkal tehát szintén érdemes vigyázni, főleg azoknak, akik gyomorégésre hajlamosak.
Előfordulhat, hogy valamilyen gyógyszerhez köthető a gyomorégés. Jellemzően az ibuprofentartalmú készítményeknek, valamint egyes nyugtatóknak és vérnyomáscsökkentőknek lehet ilyen mellékhatása. A dohányzás ugyancsak gyomorégéshez vezethet, egyrészt mert negatívan befolyásolja a nyelőcső alsó záróizmának működését (és magára a nyelőcsőre is rossz hatással van), másrészt mert - a cigarettában lévő nikotin miatt - fokozza a savtermelést. A túlsúly vagy a terhesség is kiválthat gyomorégést a hasra, gyomorra nehezedő fokozott nyomás miatt.
"Mintha a torkomon akadt volna valami"
A gyomorégéshez köthető panaszok általában étkezést követően jelentkeznek, és akár órákig is fennállhatnak. A szegycsont mögötti fájdalmas, égő érzés mellett tapasztalhatunk ilyenkor keserű vagy maró, savas szájízt, de gyakori a köhögés, illetve a rekedtség is. Sok páciens számolt be arról is, hogy olyan érzése van, mintha valami a torkán akadt volna. A panaszok egyébként rosszabbodhatnak, ha lefekszünk vagy előrehajolunk, mivel ilyenkor a gyomorsav könnyebben visszaáramolhat a nyelőcsőbe.
Mi segíthet?
Ha a gyomorégés csak alkalmanként jelentkezik, a tünet enyhítéséhez általában elegendő néhány életmódbeli változtatás. "Kerüljük a problémát kiváltó ételeket, együnk gyakrabban, de kisebb adagokat, illetve étkezés után legalább 2-3 órán keresztül ne feküdjünk le" - idézi a cedars-sinai.org dr. Nipaporn Pichetshote gasztroenterológus tanácsait. A szakember hozzátette: a patikákban vény nélkül kapható gyógyszerek szintén segíthetnek gyomorégés esetén.
Az ilyenkor alkalmazható készítményeket hatásmechanizmusuk alapján három csoportra lehet osztani. A gyomorsavat semlegesítő savlekötők gyorsan enyhítik a gyomorégést, de hatásuk nem tart sokáig. A hisztamin-2-receptor antagonisták (H2-RA) ellenben, amelyek a gyomorsavtermelést csökkentik, jóval tovább nyújtanak enyhülést, bár némiképp lassabban hatnak. Az előbbi kettőnél erősebb gyógyszerek a protonpumpagátlók (PPI), amelyek szintén a savtermelődést gátolják, ugyanakkor kiemelendő, hogy szedésük számos mellékhatást okozhat.
Amikor súlyosabb a baj
Ha a gyomorégés rendszeresen jelentkezik, és/vagy kifejezetten komolyak a panaszok, nagy valószínűséggel gastrooesophageális refluxbetegség (röviden GORB vagy GERD) áll a háttérben, amely a reflux egy súlyosabb formája. Szintén erre lehet gyanakodni, amennyiben úgy látjuk, állapotunk az életmódbeli változtatások és/vagy gyógyszerszedés ellenére sem javul.
Fontos, hogy ha az előbb említettek valamelyikét tapasztaljuk, minél hamarabb forduljunk orvoshoz , kezelés nélkül ugyanis a GERD-nek számos szövődménye lehet - egyebek mellett károsíthatja a nyelőcsövet. A GERD diagnózisának felállításában többféle vizsgálat, így röntgenvizsgálat vagy endoszkópia is segítheti az orvost. Terápiája általában receptköteles gyógyszerekkel történik, de bizonyos esetekben műtét is indokolttá válhat.
