A nyelőcsőszűkület leggyakrabban a nem vagy nem megfelelően kezelt refluxbetegség szövődményeként alakul ki, általában idősebbeknél. Oka elsősorban a nyelőcső fekélyes gyulladásának heges gyógyulása. A hegek leszűkítik a nyelőcsövet, a nyelés így igen fájdalmassá válik, mert nemcsak a nyelőcső átmérőjének csökkenésével kell számolni, hanem a nyelőcső rugalmasságának megváltozásával is. A beteg gyakran nem is tud enni, vagy csak folyékony ételeket képes magához venni.
A betegség tünetei elsősorban a nyelési nehézségek: először csak kellemetlenné, majd kifejezetten fájdalmassá válhat a nyelés (főleg a keményebb falatok okozhatnak gondot). A betegek gyakran panaszkodnak arra, hogy olyan érzésük van, mintha a falat a torkukban ragadt volna. A nyelésképtelenség (amely először a szilárd ételekre, majd súlyos esetben a folyadékokra is kiterjedhet) általában hirtelen fogyáshoz vezet – ez az egyik legfőbb tünete a nyelőcsőszűkületnek.
A nyelőcső műtéttel tágítható
A nyelőcsőszűkületet többnyire báriumos röntgennel vagy endoszkópiával állapítják meg. A felvételeken jól látszik a nyelőcső kelleténél kisebb átmérője, illetve azok a hegesen gyógyult sebek, melyek a szűkületet okozzák. Bizonyos esetekben a röntgent és az endoszkópiát biopsziával is kiegészíthetik, amennyiben gyanítható, hogy a nyelőcsőszűkület mellett Barrett-szindróma vagy nyelőcsődaganat is kialakulhatott.
A nyelőcsőszűkület kezelésénél elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a refluxbetegség fennállása tovább ronthatja a tüneteket: amennyiben a gyomornedvek rendszeresen visszakerülhetnek a nyelőcsőbe, még a gyógyulásnak indult sebek is újra kimaródhatnak. Így először a refluxot kell kezelni: protonpumpa-gátlókkal, savlekötőkkel, megfelelő étrenddel.
A krónikus és súlyos nyelőcsőszűkületet műtéttel kezelik, illetve mesterségesen tágítják. A nyelőcsőbe ültetett sztent vagy ballon segítségével a rugalmas nyelőcsövet újra olyan átmérőjűre tudják tágítani, hogy a beteg képes legyen fájdalom nélkül nyelni. A beavatkozás természetesen nem kockázatmentes: megtörténhet, hogy a nyelőcső a tágítás hatására megreped.
Megfelelő életmód – előtte és utána
A nyelőcsőszűkületet sokkal könnyebb megelőzni, mint kezelni. Megelőzéséhez elsősorban az kell, hogy magát a refluxbetegséget kezeljék: amennyiben hetente többször is jelentkezik a gyomorégés, vagy a tüneteket nem enyhítik a savlekötő tabletták, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A hosszú ideig tartó, elhanyagolt vagy rosszul kezelt reflux ugyanis az esetek egy részében elvezet a nyelőcsőszűkülethez – az összes refluxbetegségben szenvedő tíz százalékánál jelentkezhet a betegség.
A megelőzésben (különösen, ha már megállapított nyelőcsőfekélyről, illetve refluxbetegségről) fontos szerep jut a megfelelően összeválogatott étrendnek: nem csak azokat az ételeket kell kerülni, melyek irritálják a gyomor nyálkahártyáját, így tovább rontják a refluxbetegség tüneteit, hanem azokat is, melyek felsérthetik vagy kimarhatják a nyelőcsövet (ilyenek például a túl fűszeres, ecetes ételek és a forró italok).
Reflux esetén a gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli változtatások is nagyon fontos szerepet játszanak. A dohányzás elhagyásával, a koffeinfogyasztás csökkentésével, a táplálkozási szokásaid átalakításával és a testsúlyod normalizálásával például nagyon sokat tehetsz a tüneteid enyhítéséért.
