Mennyi halat kell ennünk és miért?
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon nagyon kevés hal fogy - jóval kevesebbet fogyasztunk belőle az ajánlatosnál. Noha a hazai vízrajzi és éghajlati adottságok kedveznek az édesvízi haltermelésnek és halászatnak, a halfogyasztás előnyös egészségügyi hatásaival kapcsolatban pedig tudományos körökben szinte teljes egyetértés uralkodik, nehezen épül be a mindennapjainkba - inkább csak az ünnepi halászlét és rántott halat ismerjük.
h i r d e t é s
Pedig a hal - mint táplálék - jó tulajdonságait hosszan lehet sorolni. Könnyű és könnyen emészthető, fehérjében gazdag étel, tele hasznos tápanyagokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Fontos foszfor, fluor, szelén, vas, kálium és kalcium forrás (a tengeri halakban pedig ezen kívül apajzsmirigyműködésének kedvező jód is található), és gazdag A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitaminokban.
Különösen sok szó esik kedvező zsírösszetételéről: az emberi táplálkozásban a halak, azon belül is az olajos húsú fajták jelentik a szervezet számára létfontosságú, ám külső forrásokból pótolni szükséges, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak egyik legfontosabb forrását.
Az omega-3 zsírsavak fogyasztása bizonyítottan jót tesz az egészségnek: a legismertebb haszna, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát - a statisztikák alapján a nagy halfogyasztó országokban kevesebb a szívbeteg, a pozitív összefüggést pedig kutatások sorozatában mutatták ki az elmúlt évtizedekben. De vizsgálatok tanúsága szerint ezen kívül véd az öregedéstől, enyhíti a gyulladásos állapotokat, erősíti az immunrendszert, jót tesz a bőrnek, megóvhat a krónikus idegrendszeri megbetegedésektől, sőt jótékony hatással lehet a kedélyállapotra is. Mindezek alapján a táplálkozástudományi szakemberek szerint érdemes arra törekednünk, hogy a zsírfogyasztásban az omega-3-ban gazdag táplálékok arányát megnöveljük, erre pedig a halhús az egyik legalkalmasabb tápanyagforrás.
A legmagasabb omega-3 tartalmú halak közé a lazac, a szardínia, a hering, a makréla és a pisztráng tartoznak, a hazai halak közül pedig a busa és a kecsege. Az omega-3 zsírsavak három típusát különböztetjük meg, ezek az eikozapentaénsav (EPA), a dokozahexaénsav (DHA) és az alfa-linolénsav (ALA). Az olajos halakban közülük az erőteljesebb hatású EPA és a DHA található; az elsősorban sötétzöld zöldségekből bevitt ALÁ-t a szervezet alakítja EPÁ-vá ás DHA-vá, így ezek kevésbé hatékony omega-3 pótlást tesznek lehetővé.
A szakmai ajánlások szerint heti 30 dekagramm hal fogyasztása lenne az egészség szempontjából ideális, ami azt jelenti, hogy hetente két-három étkezés alkalmával lenne érdemes halat fogyasztanunk. Ez nem feltétlenül kell, hogy unalmas diétát jelentsen: az egyszerű sült halon kívül párolhatjuk zöldségekkel, készíthetünk belőle pástétomot, fasírt szerű halpogácsát, tehetjük salátába vagy olaszos tésztaételekbe is.
Aki kifejezetten utálja a halat, táplálékkiegészítők formájában is fogyaszthat omega-3-at, de a szakemberek szerint a kedvező szív-érrendszeri hatások eléréséhez érdemes mégis a halhússal próbálkozni, mivel az a jótékony telítetlen zsírsavak mellett további, a szív egészségét védő vitaminokat és tápanyagokat tartalmaz.
Az omega-3 zsírsavak fogyasztása bizonyítottan jót tesz az egészségnek: a legismertebb haszna, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát - a statisztikák alapján a nagy halfogyasztó országokban kevesebb a szívbeteg, a pozitív összefüggést pedig kutatások sorozatában mutatták ki az elmúlt évtizedekben. De vizsgálatok tanúsága szerint ezen kívül véd az öregedéstől, enyhíti a gyulladásos állapotokat, erősíti az immunrendszert, jót tesz a bőrnek, megóvhat a krónikus idegrendszeri megbetegedésektől, sőt jótékony hatással lehet a kedélyállapotra is. Mindezek alapján a táplálkozástudományi szakemberek szerint érdemes arra törekednünk, hogy a zsírfogyasztásban az omega-3-ban gazdag táplálékok arányát megnöveljük, erre pedig a halhús az egyik legalkalmasabb tápanyagforrás.
Heti 30 dekagramm hal fogyasztása lenne az egészség szempontjából ideális.
A legmagasabb omega-3 tartalmú halak közé a lazac, a szardínia, a hering, a makréla és a pisztráng tartoznak, a hazai halak közül pedig a busa és a kecsege. Az omega-3 zsírsavak három típusát különböztetjük meg, ezek az eikozapentaénsav (EPA), a dokozahexaénsav (DHA) és az alfa-linolénsav (ALA). Az olajos halakban közülük az erőteljesebb hatású EPA és a DHA található; az elsősorban sötétzöld zöldségekből bevitt ALÁ-t a szervezet alakítja EPÁ-vá ás DHA-vá, így ezek kevésbé hatékony omega-3 pótlást tesznek lehetővé.
A szakmai ajánlások szerint heti 30 dekagramm hal fogyasztása lenne az egészség szempontjából ideális, ami azt jelenti, hogy hetente két-három étkezés alkalmával lenne érdemes halat fogyasztanunk. Ez nem feltétlenül kell, hogy unalmas diétát jelentsen: az egyszerű sült halon kívül párolhatjuk zöldségekkel, készíthetünk belőle pástétomot, fasírt szerű halpogácsát, tehetjük salátába vagy olaszos tésztaételekbe is.
Aki kifejezetten utálja a halat, táplálékkiegészítők formájában is fogyaszthat omega-3-at, de a szakemberek szerint a kedvező szív-érrendszeri hatások eléréséhez érdemes mégis a halhússal próbálkozni, mivel az a jótékony telítetlen zsírsavak mellett további, a szív egészségét védő vitaminokat és tápanyagokat tartalmaz.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!
