"Sokan azt hiszik, hogy ha elromlanak, kihullanak a fogaik, krónikus ínygyulladást vagy még súlyosabb fogászati problémát tapasztalnak, akkor annak csak az öröklődés lehet az oka. Ám fogazatunk épségét és a szájüregünk egészségét több körülmény is befolyásolhatja. Az alkati adottságok mellett a legfontosabbak az életmódbeli tényezők, a táplálkozás és a fogápolás, a megfelelő szájhigiénia. Kizárólag a családi genetikában keresni a fogazati problémák és a fogvesztés okait mindenképpen téves, és nem is veszélytelen, mivel egyfajta felmentést ad azokkal a teendőkkel kapcsolatban, amit az illető maga is megtehet fogazata épségének megőrzéséért" - mondta Dr. Pogonyi Kinga , a Budai Egészségközpont konzerváló fogászati és fogpótlástan szakorvosa.
Gyökereztethető problémák
Egyes szájjal kapcsolatos tulajdonságok valóban örökölhetők, például az állkapocs formája, a fogak és az állcsontok mérete, alakja, a fogzománc vastagsága, a fogak színe, a fogágybetegségek bizonyos típusai, sőt, kutatások szerint a nyáltermelés sajátosságai és a szájüregben lévő úgynevezett szájflóra összetétele is. Ezek bizonyos szinten hatással vannak a fogak egészségére: például a torlódott, rendetlen elhelyezkedésű fogak nehezebben tisztíthatók, így a zugokban megrekedt ételmaradékban és lepedékben könnyebben megtelepednek a fogzománcra káros, savat termelő vagy gyulladást keltő baktériumok.
Van néhány genetikai eredetű fogbetegség is, amely a fogzománc súlyos károsodása miatt fogszuvasodásra, fogvesztésre hajlamosít. Ezek azonban szerencsére ritkák, hat-nyolcezer emberből egyet érintenek. Vannak olyan, az állkapocs és a fogazat állapotát érintő elváltozások is - például csírahiány, számfeletti fogak, mélyharapás, ajak- vagy szájpadhasadék -, amelyeknél szintén örökölhető a hajlam.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Semmiképp se nyugodjunk bele az öröklött fogászati hátrányokba, hanem inkább kerüljünk tisztába ezekkel, és mielőbb kezeltessük őket. Panaszmentesen is javasolt félévente felkeresni a fogorvost egy kontrollvizsgálat és fogkőeltávolítás miatt. Ha tudjuk, milyen fogászati gondok fordultak elő a családunkban (például ínygyulladás , korán elvesztett fogak), akkor érdemes fokozottan figyelni az adott problémára, és a kezelőorvossal is megbeszélni, mi lehetett az oka és mit lehet tenni ennek elkerüléséért.
"A fogak rendetlen állása esetén mielőbbi fogszabályozásra van szükség. Ínyproblémáknál pedig sokat segíthet a rendszeres fogkőleszedés és a probléma alapos kivizsgálása, hiszen komolyabb fogágybetegség is állhat a háttérben, ami esetén komplexebb kezelésre lehet szükség. A barázdazárás a frissen előbújt maradó őrlőkön nagyszerű fogszuvasodást megelőző beavatkozás, továbbá apró szuvasodások időbeni észlelésével és kezelésével megelőzhetők a lehetséges későbbi nehezebb beavatkozások (gyökérkezelés, fogeltávolítás, kiterjedt fogpótlások stb.). Amiatt is nagyon fontos a félévenkénti fogorvosi kontroll, mert az elváltozások nagy része sokáig nem okoz panaszt, és az eldugottabb helyeken (barázdák mélye, fogközök, hátsó fogak) nehezen észrevehető, ha elindult valamilyen kóros folyamat. Amikor ez már látható vagy panaszt okoz, sok esetben nagyobb lehet a baj. Az időben észrevett és kezelt fogszuvasodások, íny- és fogágyproblémák esetén viszont megelőzhetjük a későbbi nagyobb szuvasságokat, gyulladásokat és fogvesztést. Az esetlegesen öröklődő fogászati eltérések ellenére megfelelő gondozással helyreállítható, megőrizhető a fogak épsége" - hangsúlyozta dr. Pogonyi Kinga.
Szájápolási rutin a genetikán túl
Az öröklött tényezőknél fontosabb és többeket érint az, hogy milyen szájápolási rutint alakítottak ki gyermekkorunkban a szüleink. A napi legalább kétszeri fogmosás, a rendszeres fogorvosi kontroll, a problémák mielőbbi kezelése képes ellensúlyozni a kedvezőtlenebb genetikai adottságokat. Ám ez fordítva is igaz: a legszerencsésebb alkati tulajdonságokat, a legtökéletesebb fogazatot is hamar tönkreteheti, ha valaki nem fordít kellő figyelmet a fogápolásra, és ha egészségtelen étrendre, sok cukros ételre, finomított lisztből készülő termékekre, üdítőitalokra szoktatnak valakit kiskorától kezdve, illetve, ha a dohányzás és az alkoholfogyasztás is szülői mintaként van jelen.
Az egyéni adottságok figyelembevételével, a fogorvossal egyeztetve kell mindenkinek megtanulnia a számára legmegfelelőbb szájápolási módokat és a szájhigiéniai eszközök használatát. A fogkefén és a fogselymen túl sok más eszköz is rendelkezésre áll (fogköztisztító kefék, superfloss, egycsomós fogkefe stb.), és teljesen más technikával, eszközökkel kell fogat mosni, ha például fogszabályozót viselünk vagy valamilyen típusú fogpótlásunk van, esetleg torlódott a fogazatunk. A fogmosási technika és az eszközök megfelelő használatának elsajátítása mellett az adottságainknak legmegfelelőbb fogkrém kiválasztása is fontos.
Mindenkinek javasolt tehát a fogorvosával egyeztetve a számára leginkább javasolt egyéni szájápolási technikák, eszközök és módszerek kiválasztása, és kiemelten fontos a már gyermekkorban elkezdett megfelelő szájhigiéniai oktatás és a rendszeres fogorvosi kontroll.
