Sokszor bele sem gondolunk, mennyire aktívan használjuk a mindennapokban az állkapcsunkat - egészen addig, amíg hirtelen fájdalmassá nem válik a beszéd, az evés, az ivás, a grimaszolás vagy éppen az ásítás. A kellemetlen tünet jócskán megkeserítheti a napjainkat, ezért minél előbb érdemes utánajárni, hol gyökerezhet a probléma. A Self magazin összegyűjtötte az öt leggyakoribb okot, ami az állkapocsfájás hátterében meghúzódhat, ezeket vesszük végig mi is.
Fogcsikorgatás, fogszorítás
A fogszorítás (a fogak erős összeszorítása) és a fogcsikorgatás, más néven bruxizmus nem betegség, csupán egy rossz szokás, ami sokszor anélkül jelentkezik, hogy tudatában lennénk.
A fogcsikorgatók többsége például álmában koptatja a fogait, így általában akkor derül fény a problémára, ha a párjuk figyelmezteti őket a furcsa éjszakai hangokra. Mind a fogszorítás, mind a fogcsikorgatás hátterében a túlzott stressz áll - a belső feszültség ily módon fizikailag is testet ölt, óriási teher alá helyezve a fogakat, az állkapcsot és a rágóizmokat. Hosszú távon mindkét probléma állkapocsfájdalmakat, ritkán fej- vagy fülfájást is előidézhet, a csikorgatás pedig szó szerint lecsiszolja a fogzománcot, ezért fontos, hogy tegyünk ellene a megfelelő stresszkezelő technikák elsajátításával, valamint ha szükséges, harapásemelő sín viselésével.
Állkapocsízületi szindróma
Ha gyakran előfordul, hogy rágás közben pattogó, kattogó, csikorgó hangot hallunk az állkapocs két széle felől, az arctájékon és az állkapocs területén is fájdalmat érzünk, duzzanat jelentkezik az arcon vagy a nyakon, emellett pedig nehezen nyitjuk ki a szájunkat, akkor jó eséllyel állkapocsízületi szindrómával, más néven TMJ-szindrómával van dolgunk. A rövidítés a temporomandibuláris ízület angol elnevezését takarja - ez az ízület található az állkapocs két szélén, lehetővé téve, hogy szabadon mozgathassuk, nyithassuk, zárhassuk a szájunkat. Fizikai behatás (például ütés, sérülés) vagy túlerőltetés hatására azonban az ízület begyulladhat, emiatt a mozgatása fájdalmas és nehézkes lehet, sokszor pedig az hívja fel rá a figyelmet, hogy az alsó és felső fogsor illeszkedése megváltozik. Az esetek többségében az állkapocsízületi szindróma magától gyógyul, állapottól függően gyógyszer vagy injekciós kezelésre, nagyon súlyos esetben akár műtétre is szükség lehet.
Szabálytalan harapás
Ideális esetben az alsó és felső fogak összezárva egymáson sorakoznak, ez szükséges ahhoz, hogy jól és hatékonyan tudjunk rágni. Túlharapás esetén a felső fogazat az alsó elé kerül, míg alulharapás esetén ez épp ellenkezőleg történik. A rosszul záródó fogazat nem csak esztétikailag lehet zavaró, de könnyen vezethet állkapocsfájdalomhoz is, a helytelen harapási technika miatt ugyanis az állkapocsízület porcai fokozottabban kopnak. A problémát fogszabályozó kezelés segíthet megoldani, nagyon súlyos esetben a fogíveket műtéti úton kell korrigálni.
Lyukas fog
Egy eldugott helyen megbújó szuvas fog is okozhat állkapocsfájdalmakat. Ilyenkor ugyanis a lyukas fogban elszaporodó baktériumok eljuthatnak egészen a fog gyökeréig, onnan pedig az állkapocscsontba. Minél hamarabb fény derül a rossz fogakra , annál jobb esélyeink vannak elkerülni a kellemetlenségeket és a fájdalmat, ezért fontos, hogy legalább félévente bejelentkezzünk egy alapos fogászati ellenőrzésre, ahol a szakember időben elcsípheti és betömheti az esetleges szuvas fogakat.
Bölcsességfog
A szájüreg hátsó részein megbújó négy bölcsességfog papíron 17 és 25 éves kor körül kezd előbújni, ám ma már többször okoznak problémát, mint hasznot. Az emberek állkapcsa ugyanis az idők folyamán kisebb lett, ezért gyakran előfordul, hogy a bölcsességfogak csak részben vagy egyáltalán nem tudnak előtörni. De az is előfordul, hogy a "bent ragadt", szakszóval impaktált bölcsességfogak rossz irányban helyezkednek el, ez akadályozza az előbújásukat.
A szerencsésebbeknél az impaktált bölcsességfogak az állkapocsban maradnak és nem okoznak panaszt, a kevésbé szerencséseknél azonban állkapocsfájdalom, fejfájás, piros és duzzadt íny, valamint a harapáskor érzett furcsa íz jelezheti a fennálló problémát. Ha a fogászati röntgen is igazolja az impaktált bölcsességfogak jelenlétét, szájsebészeti úton távolíthatja el őket a szakember.
Így enyhítjük a fájdalmat
A hideg és a meleg borogatás is enyhítheti a fájdalmakat, utóbbi azonban nem ajánlott akkor, ha valamilyen gyulladás okozza az állkapocs sajgását, hiszen a meleg még inkább belobbanthatja a gyulladt szöveteket. Ez esetben a gyulladáscsökkentő gyógyszerek hozhatnak enyhülést. Ha nehezen megy a rágás, válasszunk könnyen rágható, puha állagú ételeket és vágjuk őket minél kisebb falatokra. Napközben tudatosan figyeljünk arra, hogyan tartjuk a szájunkat, ha azon kapjuk magunkat, hogy mérgünkben összeszorítjuk a fogunkat, tudatosan lazítsuk el az állkapcsunkat. Amennyiben az állkapocsfájás pár nap múlva sem enyhül, fontos, hogy orvoshoz forduljunk, aki a probléma kiváltó okához igazíthatja a kezelést.
