Tényleg veszélyes nyitott szájjal aludni?
Ha valaki a száján keresztül veszi a levegőt alvás közben, azzal kiszáríthatja a száj nyálkahártyáját, így nem lesz a szájában elegendő nyál. A nyál a száj megfelelő kémhatásának biztosításához szükséges, vagyis ahhoz, hogy a szájüreg ne váljon túlságosan savassá. A nyál emellett a kártékony baktériumok "kiöblítéséért" is felelős, ezek a mikrobák felelősek például a kellemetlen lehelet vagy az ínygyulladás kialakulásáért.
Az új-zélandi University of Otago szakemberei egy 2016-os kutatásban bebizonyították, hogy aki nyitott szájjal alszik, annak a szája sokkal savasabb, így jóval nagyobb esélye van a fogszuvasodásnak , valamint a fogérzékenység kialakulásának is. Ennek ráadásul két oka is van: a savas környezet közvetlenül is roncsolja a fogak zománcrétegét, emellett a mikrobák elleni küzdelem sem lesz olyan hatékony.
A kutatók 10 egészséges önkéntest vontak be a kísérletbe, akiknek megmérték a szájüregi hőmérsékletét, illetve azt is, hogy milyen volt a szájuk kémhatása. Ezután több éjszakát is végig kellett aludniuk, vagy "normálisan", vagyis csukott szájjal, vagy pedig egy speciális orrcsipesszel, ami arra kényszerítette őket, hogy a szájukon keresztül vegyék a levegőt. Az önkéntesek szájának hőmérsékletét és pH-értékét folyamatosan mérték ez idő alatt. A kísérlet összesen négy éjszakán keresztül tartott.
Alvás közben lecsökken a pH-érték
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Úgy találták, hogy az átlagos napközbeni pH-érték 7,3 volt, ez alvás közben 7-re csökkent. Azonban ha nyitott szájjal aludt valaki, akkor a pH-értéke átlagosan 6,6-ra változott - ez pedig jóval alacsonyabb, vagyis savasabb a normálisnál. A kémhatás esetenként 3,6-ra is csökkenhetett, ami jóval az alatt a határ alatt van, amelynél a fogzománc károsodni kezd.
"Normális, hogy alvás közben folyamatosan és lassan csökken a száj kémhatása, de azoknál, akik nyitott szájjal alszanak, sokkal jelentősebb ez a változás" - mondta Joanne Choi, a kutatás vezető szerzője. "Ez az első olyan kutatás, mely folyamatosan figyelte a szájunk éjszakai kémhatásának változásait. Ha tehát valaki a száján keresztül veszi a levegőt alvás közben, azzal rosszabb fogakat kockáztat."
Legjobban: