A fogselyem mellett érvelők szerint használata csökkenti a fogszuvasodás esélyét, illetve a fogínygyulladás és a fogágybetegség kockázatát is, azáltal, hogy megelőzi a lepedék lerakódását. A lepedék általában egy filmréteget jelent, amelyet olyan baktériumok alkotnak, amelyeket az általunk fogyasztott szénhidrátok táplálnak - írja a BBC .
Ha hagyjuk, hogy a fogunkon tenyésszenek, akkor ezek a baktériumok lebontják a fog felszínét és fájdalmas lyukakat okoznak. Ez tömést vagy rosszabb esetben foghúzást tesz szükségessé. A lepedék mindig újra keletkezik, és ha nem távolítjuk el, akkor fogínygyulladáshoz vezethet. A gyulladt íny könnyebben kezd vérezni is.
Egy 26 évig tartó norvég felmérés szerint a vizsgálatban részt vevő férfiak 46-szor nagyobb eséllyel vesztették el azt a fogukat, amelyet gyulladt íny vett körül, mint azt, amelyet egészséges íny övezett.
A fogkefe nem tudja megoldani tökéletesen a lepedékproblémát. A fogak közötti réseket ugyanis nem feltétlenül lehet így elérni. Az ötlet, hogy erre selymet használjanak, egy New Orleans-i fogászé volt. Levi Spear Parmly javasolta a módszert először, amit amúgy még thaiföldi majmok is alkalmaznak a BBC szerint: az ottani egyik makákófaj hosszú emberi hajszálakat teker az ujjai köré, hogy fogait tisztítsa.
Bár a lepedéket kétségtelenül csökkenti a fogselyem használata, a brit hírforrás felteszi a kérdést: a fogselyem valóban csökkenti az ínygyulladás és a szuvasodás kockázatát? A tudományos vizsgálatok ezt nem teszik egyértelművé a BBC szerint.
Gyerekek esetében kimutatták a szuvasodás megelőzésében a jótékony hatást, de a fogselyem használata felnőtteknél nem volt ilyen könnyen kimutatható. A Cochrane Collaboration nevű szervezet áttekintette 2012-ben a fogselyem használatáról szóló összes lehetséges tanulmányt. Tizenkét olyan vizsgálatot találtak - többnyire az Egyesült Államokban végezték ezeket -, amelyek olyan felnőtteket hasonlítottak össze, akik csak fogat mostak, illetve akik a fogmosás után még selymet is "bevetettek" a tisztításra. A kutatókra nem tett nagy benyomást, amit találtak: összegyűjtve és újra kiértékelve a tanulmányok eredményeit, arra jutottak, hogy esetleg tényleg kis mértékben csökkenti a fogselyem a lepedéket, de a bizonyíték erre gyenge és nagyon megbízhatatlan volt. A kutatások ugyanis nem tartottak elég hosszú ideig (a legtovábbi is csak kilenc hónapig követte a folyamatokat). Így csak azt lehet mondani, hogy a lepedék némi csökkenése feltételezhetően, hosszabb távon a fogszuvasodás esélyét is csökkentheti.
A fogínygyulladás esetében viszont kimutatható volt, hogy ha csekély mértékben is, de a fogselyem használata mérsékli a rizikót. A csökkenés mértéke azonban mindössze 8 százalékos volt. Ez valamivel biztatóbb eredmény egy 2008-as hasonló felmérésnél, amikor nem mutattak ki érdemi javulást a fogselyem miatt. Ugyanakkor a mostani bizonyítékok sem kifejezetten meggyőzőek. A Cochrane Review szerint a legtöbb tanulmány minősége rossz volt, így túl erős következtetéseket nem lehet levonni belőlük.
Miközben az előnyök vitatottak, addig a hátrányok időnként nyilvánvalóak. A fogselyem használata ugyanis károsodást is okozhat. Egy hónapon át figyelve a használókat, 39-ből három ember megsértette a fogínyét a tisztítóeszközzel. Két hónap múlva viszont közülük kettőnek már nem volt problémája. Éppen ezért a BBC arra figyelmeztet: bár akár még előnyei is lehetnek a fogselyem használatának, arra figyeljünk, hogy legalább ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint amennyi hasznunk lehet a fogselyem használatából.
