Fogaink belsejében idegek és erek húzódnak meg, amiket a dentinnek hívott, apró csatornákkal átszőtt szövetréteg vesz körül. Ezt kívülről a fogkorona területén egy kemény zománcos felület, a fognyaknál pedig az ínyünk hivatott védeni. Normális esetben tehát egy jól elzárt belső rendszerről beszélhetünk, ami ugyanakkor a külső védőrétegek sérülése esetén kapcsolatba kerülhet a külvilággal, ez pedig fájdalmat okoz. A kellemetlenség ilyen esetekben hideg vagy meleg ingerek, édes vagy savanyú, sós, esetleg mentolos ételek és italok, érintés vagy a levegővel való érintkezés hatására is jelentkezhetnek.
Ami szinte mindenkit érint
A fogzománc kopásához számos tényező hozzájárulhat, így például a nem megfelelő fogmosási technika. Nem szerencsés ugyanis, ha túl erősen, túl sokáig vagy túl gyakran súroljuk fogainkat, továbbá a kemény sörtéjű fogkeféket is érdemes inkább közepes vagy puha szálúra cserélni. Bizonyos fogorvosi beavatkozások szintén eredményezhetnek átmeneti fogérzékenységet. Ezek között említhető a fogkő levétele, a fogcsiszolás vagy éppen a fogfehérítés. Az éjszakai fogcsikorgatás ugyancsak előidézhet károsodást fogaink felületén.
A világ legelterjedtebb betegségei között tartjuk számon a fogszuvasodást, amely becslések szerint a világ lakosságának 95 százalékát érinti valamilyen mértékben. A probléma akkor áll elő, ha a fogak ásványianyag-tartalma csökkenni kezd, aminek következtében a zománc fokozatosan elvékonyodik, majd áttörik.
Bár a fogszuvasodás önmagában nem okoz fájdalmat, a kinyílt dentincsatornák okán jelentkező érzékenység viszont figyelmeztető jel arra, hogy javasolt felkeresni egy fogorvost. Kezelés nélkül ugyanis a szuvas lyuk behatolhat egészen a fogidegig, ami már kínzó fájdalommal jár, végső soron pedig gyökérkezelést tehet szükségessé, vagy akár a fog elvesztését eredményezheti. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy még a legkisebb lyukat is szakember tömje be a lehető legrövidebb időn belül.
A foghullás egyik leggyakoribb oka
A fogíny és a fognyaki tájék érzékenysége lehet a rendszerint a helytelen, nem kellően alapos szájápolás nyomán kialakuló fogínygyulladás korai jele is, amely idővel - főként felnőtteknél - megtámadhatja az állkapocs csontállományát, a gyökérhártyát és a cementet. Az összefoglalóan fogágybetegségeknek nevezett problémakör a népesség mintegy háromnegyedénél jelentkezik valamilyen életkorban! A stressz, az alkoholfogyasztás és a dohányzás egyaránt olyan tényezők, amelyek növelik a kockázatot.
A gyulladást követően a fogíny - a szövetek elhalása miatt - visszahúzódhat a fogakról ami a fogak kilazulásához, végül pedig azok kihullásához vezet. Ilyenkor már ínysorvadásról, más néven parodontózisról beszélünk.
Összességében elmondható, hogy a fogérzékenység megjelenése mindenképpen egy jó indok arra, hogy felkeressük fogorvosunkat. Így megőrizhetjük fogaink egészségét, sőt, még a jégkrémeknek, forró teáknak sem kell kényszerű búcsút mondanunk.
