Számít, hogy mikor eszünk?

Sokan szeretnének lefogyni, egészségesebben étkezni, de képtelenek arra, hogy változtassanak étrendjükön. Lehet, hogy elég az is, ha étkezéseink időpontján változtatunk?

Azt tudjuk már egy ideje, hogy egerek esetében az étkezés idejének csúsztatása hatással van a testsúlyra, illetve az anyagcserére is. Évekkel ezelőtt a Salk Institute berkeiben végeztek egy olyan kísérletet, amelyből kiderült, hogy egészségesebbek azok az egerek, amelyek zsíros ételeket csak egy 8 órás időszakon belül ehettek, mint azok, akik akármikor ehettek a nap folyamán. Ezt a kísérletet megismételték különböző hosszúságú, 12-15 órás napi böjtökkel is, ugyanazzal az eredménnyel: jobban érezték magukat az egerek, ha nem ehettek bármikor, csak egy adott időintervallumon belül.

Az egyik legelterjedettebb elmélet szerint a karcsúság egyik titka, hogy este hat után már semmit nem szabad enni, mert az este elfogyasztott energia "jobban beépül", vagyis könnyebben lesznek belőle felesleges kilók és kellemetlen zsírpárnák. Valóban így van? Az University of Surrey 16 önkéntessel folytatott a közelmúltban egy 10 hetes kísérletet Dr. Jonathan Johnston vezetésével, hogy fényt derítsenek arra: vajon az egereknél tapasztaltak az emberek estében is működnek-e? A kutatók a kísérlet kezdetén feljegyezték az önkéntesek testzsírszázalékát , vércukrát, triglicerid- és koleszterinszintjét, majd véletlenszerűen a kék vagy vörös csoportba osztották őket.

A kékek a kontrollcsoport voltak, a vörösek pedig azok, akiktől azt kérték: egyék reggelijüket másfél órával később, ebédjüket pedig másfél órával korábban, mindez azt jelenti, hogy három órával hosszabb volt az az időszak, amikor gyakorlatilag böjtöltek – az egyes önkénteseknek pedig étkezéseik idejéről és alvásuk időtartamáról külön naplót kellett, hogy vezessenek.

Számít, hogy mikor eszünk

A kísérlet végeztével és az adatok összesítése után kiderült: a vörös csoportba tartozók több testzsírt vesztettek, mint a kontrollcsoport, ráadásul koleszterin -, illetve vércukorszintjük is jóval kisebb lett.

Mindez azért van így, mert testünk sokkal jobban képes feldolgozni a kalóriákat napközben, mint éjszaka – cukros és zsíros ételeket tehát egyáltalán nem tanácsos későn fogyasztanunk, amikor ezek szintje a vérben már így is túl magas.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
magyar egészségügy
Hegedűs Zsolt elárulta az első reformot – Nagy változások lesznek az egészségügyben
Szellemszéklet: mit jelent pontosan? – Ezt üzeni vele a szervezet
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15 °C
Minimum: +5 °C

A délnyugati határ mentén napközben vékonyodik, és déli irányba levonul a felhőzet. Máshol többnyire napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel, de a gomolyok időszakosan jobban összeállhatnak. Kisebb eső, zápor a délnyugati határ mentén előfordulhat. Élénk, majd délelőttől erős, estétől néhol akár viharos lökések is kísérhetik az északkeleti szelet.A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható. Késő estére 6 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet. Gyenge fronthatás érvényesül, ami elsősorban a hidegfrontra érzékenyeket viselheti meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Pattanásra fogkrém: hasznos vagy árt? – Itt a nagy bőrápolási kvíz! A bőrápolással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, amelyek akár árthatnak is a bőrünknek. Mutatjuk, mi ezekből az igazság.
kvíz
Kvíz: az UV-sugárzás a felhőkön is áthatol. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A napsugárzás egyszerre nélkülözhetetlen és veszélyes: szükségünk van rá a D-vitamin-termeléshez, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat. Kvízünkből megtudhatod azt is, milyen tévhitek élnek vele kapcsolatban az emberek fejében.