"C17H21NO4 ez a kokain vegyjele. C12H22O11 ez pedig a répacukoré. Érdekes, nem? Patkánykísérletekben a cukor az egyedek 80%-a esetén addiktív volt, míg a kokain csak a 20% esetében. Elgondolkodtató" - tette ki Facebook-oldalára az alábbi sorokat a népszerű fitneszguru, Schobert Norbert. Hogy a két vegyjel hasonlósága mennyiben jelenti azt, hogy a két anyag hatása is hasonlít, arról a Ködpiszkáló legutóbbi bejegyzése értekezett.
Mi a különbség a cukor és a kokain között?
A hasonlóság megítéléséhez szükséges tisztában lenni a vegyjel szerepével is. A vegyjel a kémiai elemek egy, vagy kétbetűs rövid neve. Így például a H a hidrogén, a C a szén, az N a nitrogén, az O az oxigén vegyjele. A szerves molekulákat olyan, betűkből és számokból álló összegképlettel írják le, amely megmutatja, egyetlen molekulában milyen atomok találhatóak, s azokból hány építi fel a vegyületet. Ez az összegképlet azonban csak kevéssé jellemez egy vegyületet, nem derül például ki, hogy az atomok hogyan kapcsolódnak egymással, nem ismert a molekula térszerkezete sem. Pedig mindennek nagyon nagy jelentősége van: a szervezetünkben található receptorok, enzimek nem az összegképlet, hanem a szerkezet alapján ismerik fel a molekulákat, ez az alapja annak, hogy egy anyagra hogyan reagál a szervezet. A legtöbb szerves vegyület tartalmaz ugyan szenet, hidrogént és oxigént, mégis óriási különbség figyelhető meg közöttük.
Markáns különbséget jelent a kokain és a répacukor összegképletében az "N" betű, ami a nitrogént jelenti. A nitrogéntartalmú szerves vegyületekre jellemző, hogy általában markáns élettani hatásokkal rendelkeznek. A kokain egy növényi alkaloid, amely a dopamin, noradrenalin és szerotonin szintjét befolyásolja az agyban, ezzel magyarázható hatása.
Viszont még akkor sem beszélhetünk valódi hasonlóságról, ha az összegképlet azonos, a C2H6O összetétellel például az etanol és a dimetil-éter is jellemezhető. Míg előbbi számos szeszesital "hatóanyaga", utóbbi szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, és egyéb kémiai, biológiai jellemzőiben is teljesen különbözik az etil-alkoholtól . Ennél jóval nagyobb különbség van a kokain és a cukor között - írják a blog szakértői.
A cukorfogyasztás veszélyei
A Ködpiszkáló szerint Schobert Norbert állításának azért van némi valóságalapja. A túl sok répacukor fogyasztása egyértelműen nem jó, hiszen a vérünkben túl magas lesz a vércukorszint (ez a glükóz koncentrációját jelöli), ami hosszú távon II-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Az is igazolt, hogy létezik szacharózfüggőség (ezt némelyek eufemisztikusan "édesszájúságnak" nevezik), s sajnos ezt a vegyületet a különböző cukrozott élelmiszerekben túl gyakran fogyasztjuk. Veszélyessége azonban nem említhető egy napon a kokainéval: a cukorfogyasztók jelentős része nem pusztul bele a függőségbe, míg a kábítószerfüggők testi és lelki leépülése, az egyéb szerek iránt is kialakuló függőség jól dokumentált.
