Csomagolt friss, hűtött és fagyasztott húsok
Vásárlóként sokszor bele sem gondolunk abba, hogy a hentes pultból vagy hipermarket hűtőjéből vásárolt hús mennyit utazott, amíg a kiskereskedelembe került. Az élőállatokat gyakran EU-n belüli, ritkábban EU-n kívüli országokban nevelik, illetve vágják le, idehaza pedig darabolják, és előrecsomagolják vagy csomagolatlanul értékesítik. Épp ezt az információs homályt hivatott eloszlatni a 2015. április 1-jétől hatályos EU-rendelet, amelynek a húsokra vonatkozó lényeges tudnivalóit az alábbiakban foglaljuk össze. A marhahúsokon eddig is kötelező volt feltüntetni a származást, ez bővült más termékekkel.
Hol nevelték és vágták le az állatot?
Friss, hűtött vagy fagyasztott húsoknál (sertés, baromfi, juh, kecske) kötelező megjelölni, hogy az állat melyik országból származik, mely országban nevelték fel és vágták le. (Pontosan az 1169/2011/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, hogy mely húsok esetében kötelező feltüntetni a származási országot vagy az eredet helyét.) Ez az előírás azonban nem terjed ki a húskészítményekre (például kolbászok, sonkák) és az előkészített húsokra (marinírozott csirkemell). Ha a csomagoláson belül több ország területéről származó hús is van, akkor a címkén is tételesen fel kell tüntetni a különböző származási, nevelési és levágási országokat.
Comb, lapocka vagy formázott hús?
Ezzel a problémakörrel leginkább húsvétkor találkozhatunk, amikor előkerül a "miből is van a kötözött sonka ?" kérdés. Mostantól a könnyebb beazonosítás érdekében a gyártónak mindazon húskészítményen és halászati terméken, amely azt a látszatot kelti, hogy egy teljes darab húsból vagy halból áll, de valójában több darabból - apróbb húsokból illetve hal darabokból - készült, fel kell tüntetni a "darabokból formázott hús", valamint a "darabokból formázott hal" megjelölést.
Darált húsra vonatkozó jelölés
Másik neuralgikus pont az előrecsomagolt darált hús. A gusztusos ledarált és formázott húsról ugyanis nem derül ki, valójában mit is daráltak le, a termék mennyi húst és zsírt tartalmaz, ezért szükség volt az előre csomagolt darált hús jelölésére vonatkozó szabály megalkotására. Ennek eredményeként kötelező a termék zsírtartalmát feltüntetni "a zsírtartalom nem éri el a x%-ot" kifejezéssel, továbbá a hús arányát is meg kell adni "a kollagén/húsfehérje arány nem éri el a(z) X%-ot" megjegyzéssel. A származási helyet ennél a terméknél is meg kell adni a csomagoláson.
Nyugodtan kérdezzünk az eladótól a vásárolni kívánt hús eredetével kapcsolatban
Milyen adatoknak kell szerepelniük az előrecsomagolt húsokon?
- Termék neve
- Nettó tömeg
- Az új szabályozás szerint a jégréteggel bevont élelmiszer esetében nettó tömegként a jégréteg nélküli tömeget kell megadni
- Minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő
- A különleges tárolási, vagy felhasználási feltételekre utaló megjegyzésnek is szerepelnie kell a csomagoláson, például: "Felbontás után tegye hűtőbe és 3 napon belül fogyassza el!"
- Fagyasztási vagy első fagyasztási időpont
- Származása - a fentiek szerint
- Állategészségügyi azonosító jelölés (ovális alakú jel)
- A termék felelős előállítójának, vagy forgalmazójának neve vagy cégneve és címe
A hentesnél: merjünk kérdezni
Ha vásároltunk már hentesnél vagy piacon nem előrecsomagolt húst, például csülköt, bizonyára találkoztunk a bőrre nyomott pecséttel. Abban az esetben, ha ez ovális alakú, felső harmadában HU vagy a tagállamok valamelyikének ISO kódja, közepén szám, alsó harmadában EK, EC, EC... stb szerepel, ez azt jelenti, hogy az az állati test, amelyből a csülök származik átesett a hatósági állatorvos által végzett húsvizsgálaton, és fogyasztásra alkalmas.
Ha a kötelező ovális jelölésen kívül S-E-U-R-O-P bélyegzést is találunk, ez azt jelenti, hogy minősítették a sertést (hús-zsír arány alapján, ahol az S a legjobb a P a legrosszabb minősítés) a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt.
Csakhogy a sertéshússal mi már feldarabolt állapotban találkozunk a hentesnél. Hogyan győződjünk meg a hús eredetéről? A hentesnél való húsvásárlás továbbra is bizalmi kérdés marad, hiszen amíg a tálcás, csomagolt húsok jelöléséből a szigorításnak köszönhetően bővebb információhoz juthat a vásárló, addig a hentesnél nincs címke a hús eredetéről. Mit tehetünk ebben az esetben? Kérjünk tájékoztatást az eladótól!
